1. A hitben erőtelent testvérként fogadjátok magatok közé, de nem azért, hogy vele az ő vélekedéséről vitatkozzatok. 2. Az egyik ember azt véli, hogy mindent szabad ennie, a hitben erőtelen pedig csak növényi eledelt eszik. 3. Aki mindenféle ételt eszik, ne nézze le azt, aki nem eszik meg mindenféle ételt; aki pedig nem eszik mindenféle ételt, ne kárhoztassa azt, aki mindenféle ételt eszik, mert Isten azt is a magáévá fogadta. 4. Ki vagy te, hogy egy más úrnak (azaz Krisztusnak) szolgáját kárhoztatni akarod? Megáll vagy elbukik, ez az ő saját Urának dolga; de meg fog állni, mert az Úrnak van ereje ahhoz, hogy őt megtartsa. - 5. Az egyik ember különbnek tartja az egyik napot, mint a másik napot, a másik ember pedig nem tesz különbséget a napok között; (ám tegye), csak minden ember legyen teljesen meggyőződve a maga vélekedése felől. 6. Aki az egyik napot többre tartja, mint a másik napot, azzal az Úrnak akar szolgálni; és aki válogatás nélkül mindenféle ételt eszik, szintén az Úrnak akar szolgálni, mert hálát ad az Istennek az eledelért; és aki nem eszik mindenféle ételt, szintén az Úrnak akar azzal szolgálni, és hálát ad az Istennek az eledelért. 7. Mert közülünk senki sem a magáé, akkor sem ha él, és senki sem a magáé, akkor sem ha meghal; 8. mert ha élünk, az Úrnak élünk; ha meghalunk, az Úrnak halunk meg. Akár élünk tehát, akár meghalunk: az Űréi vagyunk. 9. Mert Krisztus azért halt meg, és azért kelt életre, hogy mind a holtakon mind az élőkön uralkodjék. - 10. Te pedig miért kárhoztatod a te atyádfiát? Te meg miért nézed le a te atyádfiát? Hiszen mindnyájunknak oda kell majd állnunk az Istennek ítélőszéke elé. 11. Mert meg van írva (Ésaiás 45:23): Élek én, - mondja az Úr, - és meg fog előttem hajolni minden térd, és minden nyelv Istent fogja magasztalni. 12. Eszerint hát mindegyikünk maga ad majd számot magáról az Istennek. 13. Azért hát többé már ne ítélkezzünk egymás felett; hanem inkább arra legyen gondotok, hogy atyátok fiainak ne adjatok okot megütközésre vagy megbotránkozásra.

14. Én, aki az Úr Jézussal közösségben élek, megtanultam, és meg vagyok győződve arról, hogy önönmagában véve semmi sem tisztátalan, hanem bármi is csak annak tisztátalan, aki azt tisztátalannak tartja. 15. Mert ha a te atyádfia elszomorodik amiatt, hogy mit eszel, akkor a te viselkedésed már nem felel meg a szeretet követelményének. Azzal, amit eszel, ne döntsd romlásba azt, akiért Krisztus meghalt. 16. Azért rajta legyetek, hogy ilyesmi miatt ne érje káromlás azt, amit legfőbb javatoknak tartotok. 17. Mert az Isten országa nem evés, nem ivás, hanem igazságosság (kegyes élet) és békesség, és Szentlélek által ébresztett öröm; 18. aki ilyen értelemben szolgál Krisztusnak, az kedves az Isten előtt, és az emberek megbecsülik. 19. Törekedjünk tehát arra, ami a békességnek ügyét és egymásnak építését szolgálja. 20. Ne rontsd le hát az ételért az Istennek munkáját. Minden megehető ugyan, de jaj annak az embernek, aki étkezésével másnak botránkozást okoz. 21. Jobb tehát, ha nem eszel húst, és nem iszol bort, és nem teszel olyasmit, amin a te atyádfia megbotránkozik. 22. Ha néked erős hited van, őrizd meg azt magadnak Istennek színe előtt. Boldog, aki nem kárhoztatja magát olyan dologban, amit helyesel. 23. Aki azonban kétségeskedik, ha valamely ételt eszik (hogy vajon helyesen teszi-é azt), máris elítéltetett, minthogy nem hitének megfelelő volt az étkezése; mert bűn minden olyan tettünk, amely hitünknek nem felel meg.