1 Óh, értelmetlen galaták, ki igézett meg éppen titeket, akiknek szeme elé úgy rajzolódott előzőleg a Krisztus Jézus, mint megfeszített. 2 Csak azt az egyet akarom megtudni tőletek, hogy a Szellemet a törvény előírta tettek alapján kaptátok-e? Vagy hitnek hallásán át? 3 Ennyire értelmetlenek vagytok? Szellemmel kezdtétek el, és most hússal végzitek be? 4 Akkora élményt éltetek át - hiába? Ha csakugyan hiába. 5 Az, aki a Szellemet szolgáltatja nektek, és hatalmas erőket munkál bennetek, törvény tettei alapján vagy hitbeli engedelmesség alapján teszi-e ezt? 6 Így hitt Ábrahám is az Istennek, és igazságosságul számították azt be neki. 7 Ismerjétek fel hát, hogy akik a hitből valók, azok az Ábrahám fiai. 8 Miután az Írás előre látta, hogy az Isten a nemzeteket a hit alapján teszi igazságossá, előre hirdette Ábrahámnak ezt az örömhírt: "Benned fognak áldást kapni az összes nemzetek." 9 Így hát a hitből valók kapnak áldást a hívő Ábrahámmal együtt. 10 Hiszen akik a törvény tettei alapján állnak, mind átok alatt vannak, mert meg írva: "Átkozott mindenki, aki nem marad meg abban, amit a törvény könyvében megírtak, hogy azt megtegye." 11 Hogy pedig a törvény által senki sem válik igazságossá Istennél, nyilvánvaló, mert az igazságos hit alapján fog élni. 12 A törvény pedig nem a hit alapján követelőzik, hanem aki megtette, amit követel, azáltal fog élni. 13 A Krisztus azzal, hogy átokká lett értünk, kivásárolt bennünket a törvény átka alól, hiszen meg van írva: "Átkozott mindenki, aki fán függ." 14 Így azután Ábrahám áldása a Krisztus Jézusban száll a nemzetekre, hogy a Szellem ígéretét a hiten keresztül nyerjük el. 15 Testvéreim, ember módjára szólok: Még egy emberi végrendeletet sem tehet senki félre, ha hitelesítve van, sem nem fűzhet hozzá más rendelkezést. 16 Már most az ígéreteket Ábrahámnak tették és magvának. Nem azt mondja: "magvainak", mintha sokról szólna, hanem úgy szól, mint egyről: "és magvának", aki a Krisztus.

17 Mondom tehát: Az Istentől előzőleg hitelesítve adott rendelkezést a négyszázharminc évvel később előálló törvény nem érvénytelenítheti, hogy az ígéretet hatályától fossza meg. 18 Ha ugyanis a törvény alapján nyernénk el az örökséget, többé nem az ígéret alapján kapnánk. Ábrahámnak azonban az ígéreten keresztül adta azt Istennek kegyelme. 19 Mire való tehát a törvény? Az áthágások miatt toldották meg vele az ígéretet, s addig tart érvénye, míg eljön a Mag, akinek az ígéretet adták. Az angyalok adták parancsba, közbenjáró kezén át. 20 A közbenjáró pedig nem egyhez tartozik, ellenben az Isten egy. 21 Ellene szól tehát a törvény az ígéreteknek? Szó sem lehet róla! Hiszen ha olyan törvényt adtak volna, melynek hatalma van arra, hogy megelevenítsen, valóban a törvény megtartásából származnék az igazságosság. 22 Ámde az írás vétek alá zárt mindent, hogy az ígéretet a Krisztus Jézusba vetett hit alapján kapják meg a hívők. 23 Mielőtt azonban a hit eljött volna, törvény alá összezárva őriztek minket, míg a hit le nem lepleződik. 24 Így hát a törvény nevelőnkké (gyermekvezetőnkké) lett a Krisztushoz, hogy azután hit alapján legyünk igazságosakká. 25 Miután azonban a hit eljött, többé nem vagyunk a nevelő alatt. 26 A Krisztus Jézusba vetett hiten keresztül ugyanis mindnyájan Isten fiai vagytok. 27 Ahányan csak a Krisztusba bemerítkeztetek, a Krisztust öltöttétek fel. 28 Nincs hát többé zsidó, sem hellén, nincs rabszolga, sem szabad, nincs férfi és nő, mert mindnyájan egyek vagytok a Krisztus Jézusban. 29 Ha pedig a Krisztuséi vagytok, következőleg Ábrahám magva vagytok, ígéret vonalán örökösök.