1. Mikor pedig reggel lett, határozatot hoztak az összes papi fejedelmek és a nép vénei Jézus ellen, hogy megölik őt. 2. És miután megkötözték, elvitték és átadták Poncius Pilátusnak, a helytartónak. 3. Mikor Júdás, aki őt el árulta, látta, hogy elítélték, megbánta tettét, a harminc ezüst pénzt visszavitte a papi fejedelmeknek és véneknek és ezt mondta: 4. Vétkeztem, mivel ártatlan vért árultam el. Ők azonban azt mondták: Mit tartozik ez ránk? A te dolgod. 5. Ő pedig eldobta az ezüst pénzeket a templomban, eltávozott, ment és felakasztotta magát. 6. A papi fejedelmek pedig felszedték az ezüst pénzt és azt mondták: Nem szabad ezt a templom kincséhez tennünk, mert vérdíj. 7. És tanácsot tartva, megvásárolták azon a fazekas mezejét az idegenek számára temetőül. 8. Ezért hívják azt a földet Vérmezőnek mind e mai napig. 9. Ekkor teljesedett be Jeremiás próféta mondása, aki így szólt: És vették a harminc ezüst pénzt, a felbecsültnek árát, akit Izrael fiai részéről felbecsültek, 10. és odaadták a fazekas mezejéért, amint meghagyta nekem az Úr. 11. Jézus pedig ott állt a helytartó előtt. És a helytartó megkérdezte tőle: Te vagy a zsidók királya? Jézus pedig így szólt: Te mondod. 12. És mikor a papi fejedelmek és vének vádolták, semmit sem felelt. 13. Akkor így szólt neki Pilátus: Nem hallod, mi mindennel vádolnak? 14. És nem felelt neki egyetlen szavára sem, úgyhogy a helytartó igen csodálkozott. 15. Ünnepenként pedig egy foglyot szokott szabadon bocsátani a helytartó a sokaság kedvéért, akit akartak. 16. Volt pedig akkor egy hírhedt foglyuk, akit Barabbásnak hívtak. 17. Ezért, mikor összegyűltek, így szólt Pilátus: Melyiket akarjátok, hogy szabadon bocsássam nektek: Barabbást vagy Jézust, akit Krisztusnak hívnak? 18. Mert tudta, hogy csak irigységből adták őt a kezére. 19. Mikor pedig a bírói székbe ült, felesége üzenetet küldött neki: Ne avatkozzál annak az igaz embernek dolgába, mert sokat szenvedtem miatta ma álmomban. 20. Ám a papi fejedelmek és a vének felbujtották a sokaságot, hogy Barabbást kérjék ki, Jézust ellenben veszítsék el.

21. Azután a helytartó azt mondta nekik: A kettő közül melyiket akarjátok, hogy elbocsássam nektek? Azok pedig így szóltak: Barabbást. 22. Pilátus azt mondta nekik: Mit tegyek hát Jézussal, akit Krisztusnak hívnak? És mindnyájan azt mondták: Feszítsd meg! 23. A helytartó pedig megkérdezte: Hát mi rosszat cselekedett? De azok annál hangosabban kiáltották: Feszítsd meg! 24. Mikor Pilátus látta, hogy semmire sem megy, sőt még nagyobb zavargás támad, vizet hozatott, megmosta kezét a sokaság előtt és így szólt: Ártatlan vagyok ennek az igaz embernek vérétől. Ti feleltek érte! 25. És az egész nép azt felelte: Az ő vére rajtunk és gyermekeinken. 26. Akkor szabadon bocsátotta nekik Barabbást, Jézust pedig megostoroztatta és kiszolgáltatta, hogy megfeszítsék. 27. Akkor a helytartó katonái elvitték Jézust a várba és összegyűjtötték ellene az egész csapatot. 28. És levetkőztették és bíborpalástot adtak rá. 29. Majd tövisből font koronát tettek a fejére és jobb kezébe nádszálat adtak. És térdet hajtva, csúfolták őt és azt mondták: Üdvözlégy, zsidók királya! 30. Majd leköpdösték, elvették tőle a nádszálat és a fejéhez verték. 31. És miután csúfot űztek belőle, levették róla a palástot és a maga ruhájába öltöztették. Majd elvitték, hogy megfeszítsék. 32. Kifelé menet pedig találkoztak egy cirénei emberrel, akit Simonnak hívtak; ezt kényszerítették, hogy vigye az ő keresztjét. 33. És miután odaértek arra a helyre, amelyet Golgotának, vagyis Koponya-helynek neveznek, 34. epével kevert bort adtak neki inni. Ezt megízlelte, de nem akart inni. 35. Miután pedig megfeszítették őt, sorsvetéssel osztoztak a ruháin. Hogy beteljesedjék a próféta mondása: Ruháimon megosztoztak maguk között és köntösömre sorsot vetettek. 36. Majd leülve ott, őrizték őt. 37. És feje fölé függesztették elítéltetésének okát, és ezt írták oda: EZ JÉZUS, A ZSIDÓK KIRÁLYA. 38. Ugyanakkor két rablót is megfeszítettek vele együtt; egyiket jobb, a másikat bal keze felől. 39. Az arramenők pedig káromolták őt, fejüket csóválva,