1. Azért nem mentheted magadat, óh ember, bár ki légy, aki ítélsz: mert amiben mást megítélsz, önmagadat ítéled el, mivel ugyan azt műveled te, aki ítélsz. 2. Tudjuk pedig, hogy az Isten ítélete igazság szerint van azokon, akik ilyeneket cselekesznek. 3. Vagy azt gondolod, óh ember, aki megítéled azokat, akik ilyeneket cselekesznek, és te is azokat cselekszed, hogy te elkerülöd az Isten ítéletét? 4. Avagy megveted az ő jóságának, elnézésének és hosszútűrésének gazdagságát, nem tudva, hogy az Isten jósága megtérésre akar indítani téged? 5. De te konokságod és meg nem tért szived szerint gyűjtesz magadnak haragot a haragnak és Isten igazságos ítélete kijelentésének napjára, 6. aki megfizet mindenkinek az ő cselekedetei szerint; 7. azoknak, akik a jó cselekvésben való állhatatossággal dicsőséget, tisztességet és romolhatatlanságot keresnek, megfizet örök élettel; 8. azoknak pedig, akik önzők és nem engednek az igazságnak, hanem engednek a hamisságnak, megfizet búsulással és haraggal. 9. Nyomorúság és szorongattatás minden gonoszt cselekvő ember lelkének, zsidónak először, azután görögnek; 10. viszont dicsőség, tisztesség és békesség minden jót cselekvőnek, zsidónak először, azután görögnek. 11. Mert Isten előtt nincsen személyválogatás. 12. Mert akik törvény nélkül vétkeztek, törvény nélkül vesznek is el, és akik törvény alatt vétkeztek, a törvény alapján ítéltetnek el, — 13. mert nem azok az igazak Isten előtt, akik a törvényt hallgatják, hanem azok fognak megigazulni, akik a törvényt megcselekszik. 14. Mert mikor a pogányok, akiknek nincs törvényük, természettől fogva cselekszik azt, amit a törvény követel, akkor ők, bár törvényük nincs, önmaguk maguknak a törvénye, 15. mint akik megmutatják, hogy a törvény által követelt cselekedet be van írva szívükbe, amiről egyetemben bizonyságot tesz lelkiismeretük és az ő gondolataik, amelyek egymást kölcsönösen vádolják vagy mentegetik — 16. azon a napon, amelyen az Isten meg ítéli az emberek titkait az én evangéliomom szerint a Jézus Krisztus által.

17. Íme, neked zsidó a neved és a törvényre támaszkodol és Istennel dicsekszel, 18. és ismered az ő akaratát, és mert a törvényből oktatást nyertél, meg tudod ítélni, mi a jó és mi a rossz, 19. sőt meg vagy győződve arról, hogy te vagy a vakok vezetője, a sötétben levők világossága, 20. az értelmetlenek nevelője, a kiskorúak tanítója, hogy tied a törvényben világosan megfogalmazott ismeret és igazság. 21. Aki tehát mást tanítasz, magadat nem tanítod-e? Aki azt hirdeted: Ne lopj! lopsz-e? 22. Aki azt mondod: Ne paráználkodjál! paráználkodol-e? Aki utálod a bálványokat, templomrabló vagy-e? 23. Aki a törvénnyel dicsekszel, a törvény megrontásával gyalázod-e az Istent? 24. Mert amint meg van írva, az Isten nevét miattatok káromolják a pogányok között. 25. Mert a körülmetélkedés használ ugyan, ha a törvényt megtartod, de ha a törvényt megszeged, körülmetéltséged körülmetéletlenséggé lett. 26. Ha tehát a körülmetéletlen pogány meg tartja a törvény rendeléseit, körülmetéletlensége nem tulajdonittatik-e majd neki körülmetélkedésül? 27. És a természettől fogva körülmetéletlen pogány, ha a tör vényt megtartja, megítél téged, aki a betű és körülmetélkedés ellenére is a tör vény megrontója vagy. 28. Mert nem az a zsidó, aki külsőképen az, sem nem az a körülmetélés, ami a testen külsőképen van, 29. hanem az a zsidó, aki belsőképen az; és a szívnek Lélekben, nem betűszerinti körülmetélése az igazi körülmetélkedés, amelynek dicsérete nem emberektől van, hanem Istentől.