1. Azért, óh te ember, aki mások felett bíróként ítélkezel, nem mentegetheted magadat, bárki légy is; mert azzal, ahogyan a másik ember felett ítélkezel, de a mások bűnét te is elköveted, azzal te magadat ítéled el. 2. Tudvalévő ugyanis, hogy Istennek ítélete igazságosan sújtja azokat, akik az említett bűnöket cselekszik. 3. És óh te ember, - aki elítéled azokat a bűnöket cselekvőket, pedig te magad is elköveted azokat, - azt gondolod, hogy te majd megmenekülsz Istennek kárhoztató ítéletétől? 4. Avagy helytelenül ítéled meg az Ő jóságának, türelmének és hosszútűrésének gazdagságát, és nem érted meg, hogy Istennek jósága téged megtérésre akar elvezetni? 5. Te ellenben keményszívű vagy, és nem tértél meg szívvel-lélekkel, és így haragot gyűjtesz magadnak a haragnak napjára és arra a napra, amikor majd Istennek igazságos ítélete kijelentetik. 6. Akkor Ő majd megfizet mindenkinek a saját cselekedetei szerint, 7. örökéletet ád azoknak, akik a jó cselekvésében tanúsított állhatatossággal mennyei dicsőségre, tisztességre és halhatatlanságra törekednek; 8. ellenben harag és dühösség lesz a része azoknak, akik haszonlesők, és nem engedelmeskednek az igazságnak, de engedelmeskednek az igazságtalanságnak. 9. Szorongás és aggodalom tölti el majd minden embernek lelkét, zsidóét meg görögét elsősorban; 10. ellenben dicsőség, tisztesség és békesség lesz a része mindenkinek, aki a jót cselekszi, zsidónak meg görögnek elsősorban. 11. Mert Isten színe előtt nincsen személyválogatás. 12. Ugyanis mind azok, akik nem ismerték a törvényt, és úgy vétkeztek, törvény nélkül vesznek is majd el; és mind azok, akik ismerték a törvényt, és mégis vétkeztek, a törvény által ítéltetnek majd meg; 13. mert Isten színe előtt nem a törvény hallgatói a megigazultak, hanem csak a törvény cselekvői igazulnak majd meg. 14. Mert a pogányok, akiknek nincsen törvényük, amikor a természettől kapott hajlandóságukat követve cselekszik a törvény parancsolatait, akkor ők, bár törvényük nincsen, önmaguk a törvénye maguknak;

15. mert ők tettekkel bizonyítják, hogy a törvénynek megfelelő cselekvés be van írva szívükbe; bizonyságot tesz arról a lelkiismeretük és bizonyságot tesznek gondolataik, amikor egymás közt egymást vádolják vagy védelmezik 16. ama napon, amikor - az én evangéliomom szerint - Isten az emberek titkait Jézus Krisztus által megítéli. 17. De ha te büszkén zsidónak nevezed magadat, és ha a törvényre bízod magadat, és Istennel dicsekedel, 18. és az Ő akaratát ismered, és tudod, hogy mi a különbség a jó és a rossz között, mert oktatást kaptál a törvényből, 19. és azért meg vagy győződve arról, hogy éppen te vagy a vakok vezetője, a sötétségben élőknek világossága, 20. az értelmetlenek nevelője, a kiskorúaknak tanítója, mert a törvénykönyvben a világosan kifejezett vallási ismeretet és igazságot bírod, - 21. akkor hát te, aki mást tanítasz, te magadat nem tanítod? Te, aki azt hirdeted: Ne lopj, te magad lopsz? 22. Te, aki azt mondod: Ne légy házasságtörő, te magad házasságtörő vagy? Te, aki utálod a bálványok képeit, te magad kirabolod a pogány templomokat? 23. Te, aki dicsekedel a törvénnyel, a törvény megszegése által szégyent hozol Isten nevére? 24. Mert amint meg van írva: Istennek nevét a pogányok közt miattatok káromolják. (Ésaiás 52:5) 25. A körülmetéltség hasznos ugyan, ha a törvényt megtartod, de ha megszeged a törvényt, körülmetéltséged máris körülmetéletlenséggé lett. 26. Ha tehát a körülmetéletlen pogány megtartja a törvény parancsolatait, körülmetéletlensége nem tulajdoníttatik-é majd őnéki körülmetéltségül? 27. És a születésénél fogva körülmetéletlen pogány, aki a törvényt megtartja, elítél majd téged amiatt, hogy jóllehet bírod az írott törvényt, és körülmetélt vagy, mégis törvényszegő vagy. 28. Mert nem az a zsidó, aki szemmel láthatólag az, és nem az a körülmetéltség, amely a testen szemmel látható; 29. hanem csak az az igazi zsidó, aki bensőképpen az, és akinek szíve van körülmetélve, éspedig Lélek által, és nem a törvény betűjének parancsa szerint van (külsőleg) körülmetélve; az ilyen zsidónak dicsérete nem emberektől van, hanem Istentől.