1. Micsoda elsőbbségük van tehát a zsidóknak a pogányok fölött, avagy mi a haszna a körülmetéltségnek? 2. Minden tekintetben sok. Főképpen az, hogy őreájuk bízatott Istennek kijelentett igéje. 3. De hogyan értsük azt, hogy ha a zsidók közül némelyek hűtelenné lettek, azoknak hűtlensége tán csak nem szünteti meg Istennek szövetségi hűségét? 4. Semmiképpen sem! Sőt inkább az tűnjék ki, hogy Isten igaz, ha minden ember hazug is, amint meg van írva, hogy: Minden szavad igaznak találtassák és győzedelmeskedjél, amikor perbe szállnak veled. (Zsoltár 51:6) 5. Ha pedig a mi igazságtalanságunk azt teszi nyilvánvalóvá, hogy Isten igazságos, mit szóljunk ahhoz? Tán csak nem azt (amit az emberek mondani szoktak), hogy Isten igazságtalan, amikor reánk árasztja haragját? 6. Semmiképpen sem! Mert akkor hogyan lehetne Isten a világot ítélő bíró? 7. Ha pedig Istennek igaz-volta az én hazug-voltom által csak még nagyobbnak bizonyult az Ő dicsőségére, akkor én miért ítéltetem meg még mindig úgy, mint valami bűnös? 8. Tán csak nem úgy van, ahogyan minket rossz hírbe kevernek, és ahogyan azt némelyek hajtogatják, hogy mi azt mondjuk: Cselekedjük a rosszat, hogy abból jó származzék? Az ilyesmit mondókat méltán sújtja az igazságos (isteni) ítélet. 9. Hogy-mint van hát ez a dolog? Van nékünk (zsidóknak) valami védelmünkre szolgáló elsőbbségünk? Nincs, bizonyosan nincs; hiszen már előbb hangoztattuk azt a vádat, hogy mind a zsidók mind a görögök valamennyien a bűn hatalma alatt roskadoznak, 10. úgy amint meg van írva: „Nincs megigazult (istenfélő), nincs egyetlen egy sem, 11. nincs, aki értelmes, nincs, aki keresi az Istent; 12. valamennyien elhajoltak Istentől, mind együtt haszontalanokká lettek; nincs, aki jót cselekszik, nincs egyetlen egy sem". (Zsoltár 14:1.3) 13. „Nyitott sír a torkuk, nyelvükkel csalárdságot szólnak". (Zsoltár 5:10; 140:4) „Kígyóméreg van az ajkukon. 14. Szájuk átkozódással és keserű szavakkal van tele". (Zsoltár 10:7) 15. „Lábuk gyors a vérontásra; 16. útjukon pusztulás és nyomorúság van, 17. és a békességnek útját nem ismerik". (Ésaiás 59:7-8; Péld. 1:16)

18. „Szemük előtt nincs istenfélelem". (Zsoltár 36:2) 19. Tudjuk pedig, hogy a törvény amit csak mond, azt a törvény alatt élőknek mondja, hogy minden száj megnémuljon, és hogy Isten előtt az egész világ büntetésre méltóvá legyen; 20. azért hát a törvény cselekvése által Isten színe előtt senki sem igazul meg; mert a törvény által csak a bűn megismerése (bűnös voltunk elismerése) érhető el. 21. Most azonban a törvény mellőzésével kijelentetett Istennek igazságossága, és erről tanúbizonyságot tesznek a törvény és a próféták; 22. Istennek igazságossága pedig a Jézus Krisztusban bízó hit által mind azoké, akik hisznek; éspedig különbségtétel nélkül: 23. hiszen valamennyien vétkeztek, és azért Isten dicsősége nélkül szűkölködnek; 24. most azonban megigazultak ingyen az Ő kegyelméből, Jézus Krisztus által, aki megváltotta őket a bűntől. 25. Mert az Isten Jézust az Ő vére által engesztelőül rendelte (azoknak, akik) hit által (megigazulnak) éspedig azért, hogy megmutassa az Ő igazságosságát, mert az előbb elkövetett bűnök 26. az Isten hosszútűrésének idején büntetlenek maradtak, - (mondom) hogy az Ő igazságosságát a mostani időben mutassa meg, azt hogy ő igaz és meg; igazítja azt, aki hisz Jézusban. 27. Hol van hát a dicsekedés? Lehetetlenné vált. Miféle törvény által? A cselekedeteket kívánó törvény által? Nem, hanem a hitet kívánó törvény által. 28. Azt gondoljuk ugyanis, hogy hit által igazul meg az ember, függetlenül a törvény cselekvésétől. 29. Avagy Isten csupáncsak a zsidók Istene? Nem a pogányoké is? Bizony a pogányoké is! 30. Mert valóban az egy Isten az, aki a körülmetélteket meg fogja igazítani hitből, és a körülmetéletlen pogányokat a hit által. 31. Hiábavalóvá tesszük tehát a törvényt a hit által? Semmiképpen sem! Sőt inkább megerősítjük a törvényt.