1 Jeroboám, Nebát fia uralkodásának 18. évében kezdett uralkodni Abijjá, Júda királya. 2 Három évig uralkodott Jeruzsálemben. Anyja, Maaká, Absolon leánya volt. 3 Abijjá ugyanazokat a bűnöket követte el, mint az apja, Roboám. Abijjá szíve nem volt hűséges Istenéhez, az Örökkévalóhoz, és nem követte ősének, Dávidnak a példáját, akinek szíve tökéletes volt az Örökkévaló iránt. 4 Dávidra való tekintettel az Örökkévaló mégis kegyelmes volt Abijjához, és megadta neki, hogy fia kövesse a trónon, valamint Jeruzsálemet is megőrizte. 5 Igen, az Örökkévaló így bánt vele, mert Dávid mindig azt tette, amit az Örökkévaló jónak látott, és egész életében nem tért el attól, amit az Örökkévaló parancsolt neki — kivéve azt, ahogyan a hettita Úriással bánt. 6 Roboám és Jeroboám között egész uralkodásuk alatt háborúskodás folyt. 7 Abijjá egyéb dolgait, és mindazt, amit tett, följegyezték a Júda királyainak történetéről szóló könyvben. Abijjá és Jeroboám között is állandó háborúskodás folyt. 8 Azután Abijjá meghalt, és eltemették a Dávid városában. Abijját a fia, Ászá követte Júda trónján. 9 Jeroboám, Izráel királya uralkodásának huszadik évében lépett Júda trónjára Ászá. 10 Negyvenegy évig uralkodott Jeruzsálemben. Nagyanyja Maaká volt, Absolon leánya. 11 Ászá, Dávidhoz hasonlóan azt tette, amit az Örökkévaló jónak és helyesnek látott. 12 Kikergette Júdából azokat a férfiakat, akik az idegen isteneket szexuális kicsapongással tisztelték. Az elődei által készített bálványokat pedig elpusztította. 13 Még nagyanyját, Maakát is megfosztotta az anyakirálynői méltóságtól, mert Maaká egy utálatos bálványt állított fel Asera tiszteletére. Ászá összetörte ezt a bálványt, és megégette a Kidron-patak völgyében. 14 Bár az áldozóhalmokat nem szüntette meg, Ászá szíve mégis hűséges volt az Örökkévaló iránt egész életében. 15 Ászá bevitte az Örökkévaló Templomába azokat a fogadalmi ajándékokat — aranyat, ezüstöt és egyéb dolgokat —, amelyeket apja és ő maga szentelt az Örökkévalónak. 16 Ászá, Júda királya és Baasá, Izráel királya között állandó háborúskodás folyt.

17 Baasá, Izráel királya betört Júda országába, és Ráma városában elkezdte egy erődítmény kiépítését. Azért tette ezt, hogy ellenőrzése alatt tarthassa a Júdába vezető utat, és megakadályozza, hogy bárki oda bejusson, vagy onnan kijöhessen. 18 Ekkor Ászá összegyűjtötte az összes megmaradt aranyat és ezüstöt az Örökkévaló házának és a királyi palotának a kincstárából. Az egészet elküldte szolgáival Benhadadnak, Arám királyának, aki Damaszkuszban uralkodott. Benhadad Tabrimmón fia, ez pedig Hezjón fia volt. A kincsekkel együtt ezt üzente Benhadadnak: 19 „Kössünk szövetséget, ahogy apám és a te apád is szövetségesek voltak! Ezt az ezüstöt és aranyat neked küldtem. Bontsd fel a Baasával, Izráel királyával kötött szövetségedet, hogy Baasá vonuljon vissza.” 20 Benhadad teljesítette Ászá kérését, és hadseregét Izráel ellen küldte. Megtámadták Izráel városait: Ijjónt, Dánt, Ábél-Bét-Maakát és Kinnerót egész vidékét Naftáli földjén. 21 Amikor Baasá ezt meghallotta, abbahagyta a rámai erődítmény építését, és Tircában telepedett le. 22 Akkor Ászá király parancsára összegyűjtötték Júdából kivétel nélkül az összes férfit, és elhordatták velük az összes építőanyagot — a köveket és gerendákat —, amellyel Baasá építkezett Rámában. Ászá ezekkel az anyagokkal azután a benjámini Geba és Micpá városait erősítette meg. 23 Ászá egyéb dolgait, összes hőstetteit meg a városokat, amelyeket kiépített, és mindazt, amit tett, följegyezték a Júda királyainak történetéről szóló könyvben. Idős korában Ászának súlyosan megbetegedett a lába. 24 Azután Ászá meghalt, és eltemették ősei mellé a Dávid városában. Ászát a fia, Jósafát követte Júda trónján. 25 Ászá, Júda királya uralkodásának második évében lépett Izráel trónjára Nádáb, Jeroboám fia, és két évig uralkodott Izráelben. 26 Nádáb is olyan dolgokat tett, amelyeket az Örökkévaló rossznak tart. Ugyanazokat követte el, amelyekkel Jeroboám bűnbe vitte Izráel népét, mert az apja példáját követte.