1 Ezek Izráel népének táborhelyei, attól kezdve, hogy csapatokba rendezve, Mózes és Áron vezetésével kivonultak Egyiptomból. 2 Mózes az Örökkévaló utasítása szerint gondosan följegyezte ezeket a helyeket. Tehát ezek Izráel pusztai vándorlásának szakaszai és táborhelyei. 3 Izráel népe a Páska ünnepe után közvetlenül, az első hónap 15. napján indult útnak az egyiptomi Ramszeszből. Győzelmesen és bátran jöttek ki az egyiptomiak szeme láttára, 4 miközben egész Egyiptom temette összes elsőszülöttjeit, akiket az Örökkévaló megölt. Az Örökkévaló ítéletet tartott Egyiptom istenei fölött. 5 Ezután Izráel táborhelyei a következők voltak: Szukkót, 6 majd Étám, amely a sivatag szélén fekszik. 7 Étámot elhagyva Pí-Haírót felé fordultak, amely Baál-Cáfónnal szemben fekszik, majd Migdól előtt vertek tábort. 8 Pí-Haírótból elindulva átgyalogoltak a tenger közepén a túloldalra, a sivatagba. Három napig vonultak az Étám-pusztában, amíg Márába érkeztek. 9 Következő táborhelyük az Élim-oázisban volt, ahol 12 forrás fakadt, és 70 pálmafa nőtt. 10 Ezután a következő helyeken vertek tábort: a Vörös-tenger partján, 11 majd a Szin-pusztában, azután 12 Dofka, 13 majd Álús következett, és 14 Refídím, ahol nem volt ivóvíz. 15 Ezután a következő táborhelyeken állomásoztak: Sínai-puszta, 16 Kibrót-Hattaava, 17 Hacérót, 18 Ritma, 19 Rimmón-Perec, 20 Libna, 21 Rissza, 22 Kehéláta, 23 Sefer-hegy, 24 Harádá, 25 Makhélót, 26 Tahat, 27 Terah, 28 Mitka, 29 Hasmóna, 30 Mószérót, 31 Bené-Jaakán, 32 Hór-Haggidgád, 33 Jotbátá, 34 Abróna, 35 Ecjón-Geber és 36 Kádés (amely a Cin-pusztában fekszik), 37 majd a Hór-hegynél ütöttek tábort, Edom országának határán. 38 Mialatt ott táboroztak, az Egyiptomból való kivonulástól számított 40. esztendő 5. hónapjának első napján Áron főpap az Örökkévaló parancsa szerint fölment a Hór-hegyre. Ott is halt meg. 39 Áron ekkor 123 éves volt. 40 Ekkor történt az, hogy a Negev-pusztában lévő Arád városának kánaáni királya meghallotta, hogy Izráel népe közeledik. 41 A Hór-hegy után ezek a táborhelyek következtek: Calmóna, 42 Púnón, 43 Óbót, 44 Ijjé-Háabárim (amely Moáb országának határán fekszik), 45 Díbón-Gád,

46 Almón-Diblátaim. 47 Utána az Abárim-hegyeken táboroztak, Nebóval szemben, 48-49 majd Moáb síkságán, a Jordán partján, Jerikóval átellenben, Bét-Hajesimót és Ábél-Hassittim között. 50 Ezen a helyen szólt az Örökkévaló Mózesnek: 51 „Mondd meg Izráel népének: »Amikor majd átkeltek a Jordánon Kánaán földjére, 52 űzzétek ki onnan azokat, akik ott laknak! Kőből faragott és fémből öntött bálványaikat törjétek össze, oltáraikat romboljátok le! 53 Vegyétek birtokba azt az országot, mert nektek adtam, és telepedjetek le ott! 54 Mindegyik törzs és nemzetség kapjon részt a földből: az legyen a saját birtoka. Azt pedig sorshúzással döntsétek el, hogy melyik törzs vagy nemzetség melyik területet kapja. Így osszátok el a földet magatok között. A nagyobb törzsnek tágasabb birtokot, a kisebbnek kisebbet adjatok. Mindenkinek el kell fogadnia azt a birtokot, amely a sorshúzással neki jutott. Minden nemzetség és család a maga törzsének területén belül kapjon részt. 55 Vigyázzatok! Ha nem űzitek ki onnan az összes jelenlegi lakost, akkor a megmaradók olyanok lesznek, mint szálka a szemetekben és tövis az oldalatokban! Állandóan bosszantani és gyötörni fognak benneteket azon a földön, 56 és akkor majd veletek fogok úgy bánni, ahogyan azokkal a népekkel akartam.«”