1 Ismét láttam: egy hatalmas és csodálatos jel tűnt fel a Mennyben. Hét angyal jött elő, akiknél az utolsó hét csapás volt. Ezekkel a csapásokkal lett teljessé és fejeződött be Isten haragja. 2 Azután ismét láttam: mintha üvegtenger lett volna előttem, amelybe tűz keveredett. Láttam azokat, akik legyőzték a Szörnyeteget, annak bálványszobrát, és a nevének megfelelő számot. A győztesek az üvegtengeren álltak, és Isten hárfáit tartották a kezükben. Énekelték 3 Mózesnek, Isten szolgájának énekét és a Báránynak énekét: „Nagy és csodálatos minden, amit teszel, Mindenható Úr Isten! Igazságos és helyes, ahogyan cselekszel, Nemzetek Királya! 4 Ki ne tisztelne téged, Urunk, ki ne dicsérné neved? Mert egyedül te vagy szent! Minden nép hozzád jön, hogy imádjon téged, mert látják, hogy igazságosan cselekszel!” 5 Azután ismét láttam: Isten mennyei szentélye feltárult, 6 és hét angyal jött elő, akiknél a hét utolsó csapás volt. Fénylő fehér lenvászon ruhájukat a mellükön aranyöv fogta össze. 7 A négy mennyei élőlény közül az egyik hét aranypoharat adott a hét angyalnak. A poharak tele voltak az örökkön-örökké élő Isten haragjával. 8 A szentélyt pedig betöltötte Isten dicsőségének és hatalmának felhője, és senki nem léphetett be oda, amíg a hét angyal hét csapása be nem fejeződött.