1 És más, nagy és csodálatos jelt láttam a mennyben, hét angyalt, akinél hét csapás volt, az utolsók, mert ezekben végeztetik be az Isten haragja. 2 És láttam mintegy üvegtengert tűzzel elegyítve, és azokat, akik diadalt vettek a vadállaton, az ő képén és bélyegén, az ő nevének számán, az üvegtenger mellett állani; kezükben Isten hárfáit tartva. 3 És énekelték Mózesnek, az Isten szolgájának énekét és a báránynak énekét, mondván: Nagyok és csodálatosak a te dolgaid, Uram, a Mindenható Isten; igazságosak és igazak a te utaid, oh szentek királya! 4 Ki ne félne téged, Uram, és ne dicsőítené a te nevedet? Mert egyedül vagy szent. Mert minden nemzet eljön, és leborul teelőtted; mert a te igaz ítéleteid nyilvánvalókká lettek. 5 Ezek után láttam, hogy íme megnyílt a bizonyságtétel sátorának temploma a mennyben; 6 és kijött a templomból az a hét angyal, akinél a hét csapás volt, tiszta fehér gyolcsba öltözve, és mellüknél arany övvel felövezve. 7 Ez egy a négy élőlény közül adott a hét angyalnak hét arany csészét, telve az örökkön örökké élő Istennek haragjával. 8 És megtelt a templom füsttel az Isten dicsőségétől és erejétől; és senki nem mehetett be a templomba, míg a hét angyal hét csapása el nem végződött.