1 Ez az Örökkévaló üzenete, amely akkor érkezett Zofóniáshoz, amikor Júdában Jósiás király, Ámón fia uralkodott. Zofóniás apja Kúsi, annak apja Gedaljá, annak apja Amarjá, annak apja pedig Ezékiás volt. 2 Ezt mondja az Örökkévaló: „Kipusztítok, bizony, kipusztítok mindent az egész földről! 3 Elpusztítok embereket és állatokat, az ég madarait és a tenger halait, elpusztítom a bálványimádókat, és azt is, amit imádtak. Bizony, kiirtom az embert a föld színéről!” — ezt mondja az Örökkévaló. — 4 „Megbüntetem Júda és Jeruzsálem lakóit, kiirtom közülük a bálványokat, hogy még írmagjuk sem marad. Kiirtom Baál és a többi bálványok papjait, 5 meg azokat, akik az ég seregét imádják a házuk tetején, akik leborulnak az Örökkévaló előtt, és imádják őt, de ugyanúgy leborulnak Molok előtt is. 6 Kiirtom azokat is, akik elfordultak az Örökkévalótól, többé már nem szolgálják őt, s tanácsát nem keresik.” 7 Hallgassatok el, Uram, az Örökkévaló előtt, mert az ő napja közeleg! Áldozatot készített az Örökkévaló, és megszentelte meghívottait. 8 Ezt mondja az Örökkévaló: „Áldozatom napján megbüntetem a fejedelmeket a király családját, és mindazokat, akik idegen ruhákba öltöznek. 9 Megbüntetem azokat, akik átlépik a küszöböt, Uruk házát pedig erőszakkal és csalással töltik meg.” 10 Ezt mondja az Örökkévaló: „Azon a napon jajkiáltás hallatszik Jeruzsálemben az Újváros és a Hal-kapu felől, és rombolás zaja a dombokról. 11 Az Alsóváros lakói sírnak és jajgatnak, mert elpusztultak a kereskedők és a pénzváltók mindannyian. 12 Akkor lámpást fogok, s átkutatom Jeruzsálemet, megbüntetem az önelégült kevélyeket, akik azt gondolják: »Nem használ nekünk az Örökkévaló semmit, de nem is büntet meg!« 13 Bizony, elpusztulnak szép házaik, és gazdagságuk az ellenség zsákmánya lesz! Bár házat építettek, de nem laknak majd benne, szőlőt telepítettek, de nem isszák annak borát.” 14 Az Örökkévaló nagy napja sietve közeleg, hamar megérkezik, itt van már a küszöbön! Keserves sírás hangja hallatszik az Örökkévaló napján! Még az erős harcosok is sírnak és jajgatnak.

15 Mert az Örökkévaló haragjának napja lesz az a nap: az elnyomás és nyomorúság napja, a pusztítás és pusztulás napja, sűrű felhők, homály és sötétség napja, 16 amikor a sófárt megfújják, és csatakiáltás hallatszik, mikor a városfalakat rohamozzák, és a bástyákat ostromolják. 17 Ezt mondja az Örökkévaló: „Megszorongatom az embereket, s tapogatva botorkálnak majd, mint a vakok, mert vétkeztek az Örökkévaló ellen. Kiontják vérüket, mint a vizet, holttestük szerteszét hever a földön, mint a ganéj. 18 Nem menti meg őket sem aranyuk, sem ezüstjük az Örökkévaló haragjának napján! Mert féltő szeretetének tüzében az egész föld megég. Bizony, véget vet az Örökkévaló, hirtelen véget vet a föld lakóinak!”