1 Azután fölnéztem, és látomásban egy férfit láttam, akinek mérőzsinór volt a kezében. 2 Megkérdeztem tőle: „Hová mész?” „Megmérem Jeruzsálem hosszát és szélességét” — válaszolta. 3 Ekkor megjelent az az angyal, aki velem szokott beszélni. Majd egy másik angyal jött, 4 aki ezt mondta az első angyalnak: „Siess, mondd meg ennek az ifjúnak: »Jeruzsálem olyan nagy város lesz, annyi lakossal és háziállattal, hogy nem is kerítik körül fallal. 5 Én magam leszek a tűzfal körülötte — mondja az Örökkévaló —, és megvédem. Jeruzsálemben fogok lakni, és ez lesz a város dicsősége.«” 6 Ezt mondja az Örökkévaló: „Szétszórtalak titeket a szélrózsa minden irányába. De most hagyjátok ott azt az északi földet! Siessetek! 7 Sion népe, akik Babilóniában laktok, meneküljetek el onnan!” 8 Amikor az Örökkévaló, a Seregek Ura a saját dicsőségével elküldött engem, azt mondta, hogy akik népét bántják, azok az ő szeme fényét bántják! Bizony, ezt mondta azokról a nemzetekről, akik az ő népét zsákmányul ejtették és kirabolták! 9 Ezt is mondta: „Figyeljetek rám! Így büntetem meg ezeket a nemzeteket: ellenük fordulok, és azok fogják zsákmányul ejteni és kirabolni őket, akiket korábban ők raboltak ki, és szolgaságba kényszerítettek!” Amikor ez megtörténik, akkor majd felismeritek és megértitek, hogy engem az Örökkévaló, a Seregek Ura küldött hozzátok ezzel az üzenettel! 10-11 „Örülj, Sion leánya, és ujjongva énekelj, mert eljövök hozzád, és népem között fogok lakni! Azon a napon sok más nemzet is hozzám csatlakozik, ők is népemmé lesznek, én pedig közöttetek lakom!” — ezt üzeni nektek az Örökkévaló. Amikor ezek megtörténnek, akkor majd felismeritek és megértitek, hogy engem az Örökkévaló, a Seregek Ura küldött hozzátok ezzel az üzenettel! 12 Akkor az Örökkévaló birtokba veszi Júdát és annak népét, mint jogos örökségét a szent földön, és újra Jeruzsálemet választja saját városának. 13 Némuljon el minden teremtmény az Örökkévaló előtt, mert ő felkelt trónjáról!