1. Bocsásd kenyeredet a víznek színére, mert sok idő múltán megtalálod. 2. Adj részt hétnek és nyolcznak is, mert nem tudod, mily szerencsétlenség lesz a földön. 3. Ha megtelnek a felhők esővel, a földre ürítik; és akár délen, akár északon ledől egy fa, a helyen, a hol ledől a fa, ott marad. 4. A ki a szelet vigyázza, nem vet, s a ki a felhőket nézi, nem arat. 5. Valamint nem tudod, mi a szélnek útja s milyenek a csontok a várandós nő testé­ben: azonképen nem ismered Istennek cselekvéseit, aki mindezt cselekszi. 6. Reggel vesd el magodat és este se nyugodtasd kezedet, mert nem tudod, melyik fog sikerülni, ez-e vagy amaz, avagy mind a kettő egyaránt jó? 7. És édes a világosság és jó a szemeknek látni a napot. 8. Mert ha sok esztendőt él az ember, mindannyiban örüljön és gondoljon a sötétség napjaira, hogy számosak lesznek: minden a mi jön, hiúság! 9. Örülj, ifjú, gyermekkorodban és vidítson téged szíved ifjúságod napjaiban, és járj szíved útjaiban és szemeid látása szerint; de tudd meg, hogy mindezekért Isten majd itéletbe visz tégedet! 10. S távolíts el boszúságot szívedből és mozdítsd el a bajt testedtől, mert a gyermekkor és a fiatalkor hiúság!