1. Halált hozó légy büzhödtté, erjedővé teszi a kenőcskeverőnek olaját; nyomósabb bölcseségnél, dicsőségnél egy kevés balgaság. 2. A bölcsnek szive jobbja felől van, és a balgának szíve balja felől. 3. Az úton is, a midőn a balgatag jár, hiányzik a szíve, és mindenkinek azt mondja, hogy balgatag ő. 4. Ha az uralkodónak indulata fölgerjed ellened, helyedet el ne hagyd, mert a szelídség nagy vétségeket enyhít. 5. Van egy baj, melyet láttam a nap alatt, – mint egy tévedés, mely a hatalmastól ered: 6. a balgaság nagy magasságba helyeztetett, míg a gazdagok alacsonyságban ülnek. 7. Szolgákat láttam lovakon, míg vezérek a földön jártak, miként szolgák. 8. A ki vermet ás, belé esik; s a ki falat áttör, azt kígyó marja meg. 9. A ki köveket szakít ki, megsérül általuk, a ki fát hasogat, veszélyeztetik általa. 10. Ha megtompult a vas s ő nem köszörülte meg az élét, akkor meg kell feszíteni az erőt, s ügyes eljárás nyereségét a bölcseség adja. 11. Ha mar a kígyó, nem lévén igézés, akkor nincsen nyeresége a nyelv emberének. 12. A bölcs szájának szavai csupa kellem, de a balgának ajkai megrontják őt; 13. szája szavainak kezdete balgaság, szájának vége pedig gonosz eszelősség. 14. S a balgatag szaporítja a szókat; nem tudja az ember azt, a mi lesz, és ahogy lesz ő utána, ki mondhatja meg neki? 15. A balgának fáradsága kifárasztja őt, a ki nem tud a városba menni. 16. Jaj neked ország, te melynek királya gyermek, míg vezéreid reggel étkeznek! 17. Boldog vagy ország, te melynek királya nemesek fia, míg vezéreid a maga idején étkeznek – erőben és nem ivásban. 18. Renyheség folytán sülyed a gerendázat és a kezek tunyasága folytán csepeg a ház. 19. Vígságra készítenek lakomát és a bor megörvendezteti az életet; a pénz módot ad mindenre. 20. Még gondolatodban se átkozd a királyt és hálószobáidban se átkozd a gazdagot; mert az ég madara elviszi a hangot és a szárnyas tudtúl adja a szót.