1 Jövendölés. Az Úr szava Izrael ellen Malakiás által. 2 »Szeretlek titeket – mondja az Úr –, de ti azt mondjátok: `Miben mutatod meg szeretetedet irántunk?' – Nemde, Ézsau a testvére volt Jákobnak? – mondja az Úr –, és én mégis Jákobot szerettem, 3 Ézsaut pedig gyűlöltem, és hegyeit pusztává tettem, örökségét pedig a sakálok pusztaságává. 4 Ha Edom azt mondja: `Elpusztultunk ugyan, de majd ismét felépítjük azt, ami elpusztult' – erre azt mondja a Seregek Ura: Hát csak építsék fel ők, én majd elpusztítom! `Gonoszság országá'-nak nevezik majd őket, és `olyan népnek, melyre örökké haragszik az Úr.' 5 Saját szemetek látja majd ezt, és magatok mondjátok: »Nagy az Úr Izrael határain túl is!« 6 A fiú tiszteli atyját és a szolga urát. Ha tehát én atya vagyok, hol az én tiszteletem, és ha én Úr vagyok, hol a félelem tőlem? – mondja a Seregek Ura nektek, papok, akik megvetitek nevemet. Azt kérdezitek: `Miben vetettük meg nevedet?' 7 Tisztátalan kenyeret mutattok be oltáromon! Azt kérdezitek: `Mivel tettük tisztátalanná?' Azzal, hogy azt gondoljátok: `Az Úr asztalát semmibe sem kell venni!' 8 Ha vak állatot mutattok be áldozatul, nem rossz-e az? És ha sánta és beteg állatot mutattok be, nem rossz-e az? Vinnéd csak a helytartódnak, vajon tetszenék-e neki és kegyesen tekintene-e rád? – mondja a Seregek Ura. – 9 De most aztán könyörögjetek Istenhez, hogy irgalmazzon nektek! Bizony, a ti kezetek művelte ezt. Vajon kegyesen tekint-e rátok? – mondja a Seregek Ura. – 10 Bárcsak inkább bezárná valaki közületek a kapukat, hogy ne gyújthassanak tüzet oltáromon hiába! Nem lelem én kedvemet bennetek – mondja a Seregek Ura –, és a ti kezetektől nem fogadok el én ételáldozatot. 11 Hiszen napkelettől napnyugatig nagy az én nevem a nemzetek között, és minden helyen tiszta ételáldozatot áldoznak és mutatnak be nevemnek. Bizony, nagy az én nevem a nemzetek között – mondja a Seregek Ura –,

12 de ti megszentségtelenítitek, amikor azt hiszitek, hogy `az Úr asztala szennyes, és a rátett ételeket, éppúgy semmibe sem kell venni.' 13 És azt mondjátok: `Íme, milyen sok munka!' És könnyelműen elintézitek – mondja a Seregek Ura –, és idehoztok rablottat, sántát és beteget, és bemutatjátok áldozatul. Vajon elfogadjam-e az ilyent kezetekből? – mondja az Úr. – 14 Átkozott a csalárd ember, akinek van a nyájában ép hím állatja, és ha fogadalmat tesz, gyenge állatot mutat be áldozatul az Úrnak, noha nagy király vagyok én – mondja a Seregek Ura –, és rettegik nevemet a nemzetek között!