1 Olyan a király szíve az Úr kezében, mint a vízfolyás, ahová akarja, oda irányítja. 2 Az ember minden útja helyes a saját szemében, a szíveket mégis az Úr veti latra. 3 Irgalmasságot és igazságot tenni kedvesebb az Úr előtt az áldozatnál. 4 A szemek fennhéjázása szívbeli felfuvalkodás, a gonoszok szövétneke a bűn. 5 A szorgalmas igyekezet mindig gyarapodásra vezet, de mindaz, aki lusta, folyton szegénységben lesz. 6 Aki csalárd nyelvvel gyűjt kincset, hiú és esztelen, és beleakad a halál tőreibe. 7 A gonoszokat erőszakuk vesztükbe sodorja, mert nem akarnak igazságot cselekedni. 8 A romlott férfi útja tekervényes, a tisztának eljárása pedig egyenes. 9 Jobb lakni a háztető sarkán, mint házsártos asszonnyal egy házban. 10 A gonosz lelke kártevés után áhít, és társán meg nem könyörül. 11 Ha az arcátlan bűnhődik, tanul belőle a kicsiny, és ha követi a bölcset, okulást merít. 12 Az igaz a bűnös házát szemmel tartja, hogy a gonoszokat a rossztól visszatartsa. 13 Aki bedugja fülét a szegény kiáltására, maga is kiált majd, és nem lesz, aki meghallgassa. 14 A titkos adomány kioltja a haragot, s a kebelbe rejtett ajándék a leghevesebb indulatot. 15 Az igazságtevés öröm az igaznak, de rémület a gonosztevőknek. 16 Az olyan ember, aki letér a okosság útjáról, az alvilág árnyainak gyülekezetében nyugszik. 17 Aki szereti a mulatozást, szegénységre jut, aki kedveli a bort és az olajat, nem lesz gazdag. 18 A jó helyett a bűnös szolgál váltságul, s az igazak helyett a hitehagyott. 19 Jobb lakni kietlen földön, mint házsártos, mogorva asszonnyal. 20 Az igaz házában kívánatos kincs van és olaj, az oktalan ember azonban elpazarolja. 21 Aki követi az igazságot és irgalmasságot, életet talál, igazságot és hírnevet. 22 A bölcs bejut a hősöktől védett városba és lerontja az erődöt, amelyben bizakodtak. 23 Aki vigyáz a szájára s nyelvére, megóvja lelkét a sanyarúságtól. 24 Arcátlannak hívják a fennhéjázó kevélyt, aki indulatában szertelenül dölyfösködik. 25 A lustát megölik a kívánságok, mert keze mit sem akar dolgozni. 26 Az igaztalan nap nap után csak elvár és kíván, az igaz pedig nem szűnik meg adakozni.

27 A gonoszok áldozatai utálatosak, kivált, ha gonosztettért hozzák. 28 A hamis tanú elvész, a hűséges vallomása sikert ér el. 29 A gonosz férfi szemtelen arccal jár, az igaz pedig ügyel útjára. 30 Nincsen bölcsesség, nincsen okosság, nincsen tanács az Úr ellen. 31 A lovat készen tartják a csata napjára, a győzelmet azonban az Úr adja.