1 Hiú és hazug az oktalan ember reménye, és álmok szédítik meg a balgákat. 2 Mint aki árnyék után kapkod és szelet kerget, olyan, aki hazug álmokra ad! 3 Az egyik a másikkal szemben – ez az álomkép –, emberi arc mása emberi arccal szemben. 4 Mi lehet tiszta a tisztátalanból? És mi lehet igaz a hazugságból? 5 Hiúk a csalfa jóslások, a hazug jelfejtések és a varázslók álmai, 6 s képzelődik szíved, mint a vajúdó asszonyé, hacsak a Magasságbeli nem küldi látogatás gyanánt. Ne is törődj velük! 7 Már sok embert vezettek tévútra az álmok, és kárt vallottak, akik azokban bíztak. 8 Csalhatatlanul teljesedik a törvény igéje, és tökéletes a bölcsesség megbízható szájból. 9 Mit tud az, aki nem ment át megpróbáltatáson? A férfi, aki sokat tapasztalt, sokat tud is, s aki sokat tanult, értelmesen beszél. 10 Aki nem próbált semmit sem, keveset tud, de aki sok helyen megfordult, bővelkedik ravaszságban. 11 Mit tud az, aki nem ment át megpróbáltatáson? Csak aki sokszor csalódott, bővelkedik fortélyban. 12 Sokat láttam utazás közben, és sok dolgot tapasztaltam. 13 Többször jutottam miattuk halálos veszélybe, de megszabadultam Isten kegyelme által! 14 Becsben áll az istenfélők lelke, és áldásban részesül, ha ő rájuk tekint, 15 Mert Megmentőjükbe vetik ők reményüket, és Isten szeme van azokon, akik szeretik őt. 16 Aki az Urat féli, semmitől sem retteg, és nem fél, hisz ő a reménye! 17 Boldog annak lelke, aki az Urat féli! 18 Ki másra hagyatkozzon, és ki legyen erőssége? 19 Az Úr szeme van azokon, akik őt félik, hiszen ő hatalmas oltalmazó, szilárd erősség, menedék a forróság, árnyék a déli hő ellen, 20 védelem a botlás ellen, és segítség a bukáskor, felemeli a lelket, és derűt ad a szemnek, egészséget ad, életet és áldást! 21 Az igaztalanból áldozónak förtelmes az áldozata, és nem kedvesek a gonoszok gúnyolódásai! 22 Az Úr csak azokkal van, akik hívek hozzá az igazság és jámborság útján. 23 Nem kellenek a Magasságbelinek a gonoszok adományai, és nem tekint az igaztalanok áldozataira, nem bocsátja meg bűneiket áldozataik sokasága miatt.

24 Mint aki fiút áldoz apja szeme láttára, olyan, aki szegények vagyonából áldoz. 25 A szegényeknek szűkös a kenyere a megélhetéshez, aki az ilyet megcsalja, vér embere! 26 Aki megvonja a verítékkel érdemelt kenyeret, olyan, mint aki megöli társát. 27 Mint aki vért ont, olyan, aki megcsalja a bérest. 28 Épít az egyik, a másik lebontja, mi marad nekik a fáradságon kívül? 29 Imádkozik az egyik, átkozódik a másik, vajon kinek szavát hallgatja meg Isten? 30 Aki tetem illetése után megfürdik, és újból érinti, mi haszna mosakodásának? 31 Így van az az ember, aki böjtöl bűneiért, és újból elköveti őket, mi haszna sanyargatásának? Ki hallgatja meg imáját?