1 Illés próféta jött ezután; tűzhöz volt hasonló, – a szava lángolt, mint a fáklya –, 2 éhínséget hozott rájuk, és megfogyatkozott a száma azoknak, akik gonosz akarattal bosszantották, és nem tudták szívlelni az Úr parancsait. 3 Az Úr szavával elzárta az eget, és három ízben tüzet hozott le az égből. 4 Ilyen dicső volt Illés a csodáival! Ki is dicsekedhetne hozzád hasonlóan, 5 aki felhoztál megholtat az alvilágból, a halál sorsából az Úristen igéje által, 6 aki romlásba döntöttél királyokat, játszva megtörted hatalmukat, és sírba taszítottál ágyukról dicsőségeseket, 7 aki ítéletről értesültél Sínai hegyén, és megtorló büntetésekről a Hóreben, 8 aki királyokat kentél fel megtorlásra, és prófétát tettél meg utódodnak, 9 aki felvitettél tüzes forgószélben, tüzes ló húzta kocsin, 10 akiről meg van írva, hogy az ítélet idején csillapítod az Úr haragját. Kiengeszteled az apa szívét fiával, és helyreállítod Jákob törzseit! 11 Boldogok, akik meglátnak téged, és barátságoddal dicsekednek, 12 mert mi élünk ugyan életünkben, de halálunk után ilyen nevünk nem lesz! 13 Miután Illést a forgószél elrejtette, Elizeus telt el szellemével. Nem félt fejedelemtől életében, és senki sem múlta felül hatalomban. 14 Semmi sem volt számára lehetetlen, sőt még holttestében is prófétai erő lakozott, 15 csodákat vitt véghez életében, és bámulatos dolgokat művelt halálában. 16 Mindamellett mégsem tért meg a nép, és nem hagytak fel bűneikkel, amíg csak el nem űzték őket országukból, s el nem széledtek az egész földön. 17 De megmaradt azért egy parányi nép, és fejedelem Dávid házában. 18 Voltak köztük, akik azt tették, ami tetszett Istennek, mások ellenben sokat vétkeztek. 19 Hiszkija megerősítette városát: vizet vezetett belsejébe, megfúrta a sziklát vassal, és vízgyűjtőt épített. 20 Napjaiban vonult fel Szanherib, és elküldte Rábsakét, felemelte kezét ellenük, kinyújtotta kezét Sion ellen, és elbízta magát hatalmában. 21 Megrendült ekkor szívük és kezük, és gyötrődtek, mint a vajúdó asszony,

22 hívták az Urat, az irgalmast, kiterjesztették kezüket és ég felé emelték, s a szentséges Úr, az Isten csakhamar meghallgatta szavukat. 23 Nem gondolt bűneikre, és nem adta át őket ellenségeiknek, hanem megmentette őket Izajás, a szent próféta keze által. 24 Megverte az asszírok táborát: tönkretette őket az Úr angyala. 25 Mert azt tette Hiszkija, ami Istennek kedves, és állhatatosan járt őse, Dávid útján, amint meghagyta neki Izajás, a nagy és Isten színe előtt hűséges próféta. 26 Az ő napjaiban ment hátrafelé a nap, és ő meghosszabbította a király életét. 27 Nagy lélekkel meglátta a végső dolgokat, és vigasztalta Sionban a gyászolókat, örök időkre megmutatta a jövendőt, 28 s a rejtett dolgokat, mielőtt meglennének.