1 Nátán próféta jött ezek után Dávid napjaiban. 2 Mert amint a hájat elválasztják a hústól, úgy Dávid is kiválóbb volt Izrael fiainál. 3 Oroszlánokkal úgy játszott, mint bárányokkal, és medvékkel úgy bánt, mint a juhok kisbárányaival. 4 Már ifjúkorában megölte az óriást, és elvette népéről a gyalázatot, 5 amikor felemelte kezét, s a parittya kövével leütötte a gőgös Góliátot, 6 mert segítségül hívta az Urat, a Mindenhatót, aki erőt adott jobbjának, hogy leterítse a bátor harcos férfit, és felmagasztalja népe szarvát. 7 Dicsővé tette őt ekként tízezer között, és magasztossá tette az Úr áldásaival, azzal, hogy felajánlotta neki a dicső koronát, 8 és letiporta az ellenséget körös-körül, kiirtotta az ellenséges filiszteusokat – mind a mai napig –, és letörte szarvukat örökre. 9 Minden tette után magasztalást zengett a Szentnek és Magasságbelinek dicsőítő szavakkal. 10 Teljes szívéből dicsérte az Urat, szerette Istent, aki őt alkotta, és erőt adott neki az ellenséggel szemben. 11 Énekeseket állított fel az oltár előtt, és kellemes dallamokat énekeltetett velük. 12 Fényt adott az ünnepségeknek, és szépekké tette az évenként visszatérő ünnepeket azzal, hogy magasztalták az Úr szent nevét, és már hajnalban dicsővé tették Isten szentélyét. 13 Az Úr megtisztította őt bűneitől, és felmagasztalta szarvát örökre, neki adta a jogot a királyságra, és a dicső trónt Izraelben. 14 Bölcs fiú következett utána, s őérte leverte az ellenség minden hatalmát. 15 Békés időben uralkodott Salamon, mert Isten alávetette minden ellenségét, hogy házat építsen az ő nevének, és szentélyt készítsen örök időkre. Milyen bölcs voltál ifjú korodban! 16 Mint a folyó, tele voltál bölcsességgel, elárasztottad a földet szellemeddel, 17 és megtöltötted rejtélyes mondásokkal. Hírneved eljutott messze szigetekig, és kedvelt lettél békeszereteted miatt. 18 Énekeid, mondásaid, talányaid és megfejtéseid miatt megcsodáltak az országok. 19 Elneveztek az Úr, az Isten nevéről, akit Izrael Istenének hívnak. 20 Úgy gyűjtötted az aranyat, mint a sárgarezet, és úgy halmoztad az ezüstöt, mint az ólmot,

21 de odaadtad ágyékodat asszonyoknak, és szabadjára éltél testeddel, 22 foltot ejtettél hírneveden, és meggyaláztad ivadékodat, haragot vontál gyermekeidre, és bánat követte balgaságodat, 23 mert birodalmad kettészakadt, Efraimból pedig pártütő ország lett. 24 De Isten mégsem hagy fel irgalmával, el nem emészti, tönkre nem teszi alkotásait, nem irtja ki gyökerestül kiválasztottja ivadékát, és nem pusztítja el annak nemzetségét, aki szerette az Urat. 25 Maradékot hagy meg Jákobnak és Dávidnak gyökérhajtást belőle. 26 Salamon pedig pihenőre tért atyáihoz, 27 és maga után hagyta utódát: »a nép balgaságát«, 28 Roboámot, aki híján volt az okosságnak, és elhidegítette magától a népet döntésével, 29 aztán Jeroboámot, Nábát fiát, aki bűnbe vitte Izraelt, és bűnös útra térítette Efraimot. Bűneik nagyon gyarapodtak, 30 a földjüktől nagyon messzire vitték őket, 31 és mindenféle gonoszságra adták magukat, amíg csak el nem érte őket a megtorlás, és véget nem vetett minden bűnüknek.