1. Azután még Nátán lépett föl utána, hogy próféta legyen Dávid idejében. 2. Amint a hájat kiszedik az áldozathoz, úgy választotta ki (az Úr) Dávidot Izrael népéből. 3. Az oroszlánt kinevette, mint egy kis kost, s mintha bárány volna, kacagott a medvén. 4. Egész ifjan győzött az óriás ellen, és a gyalázatot lemosta népéről, amikor megforgatta kezében parittyáját, és legyőzte a gőgös Góljátot. 5. A magasságbeli Úrhoz folyamodott, és ő erőt adott jobbjába, hogy legyőzhesse a harcedzett férfit, és így Izrael szarvát fölemelje. 6. Ezért lett híre, hogy legyőzött tízezret, s az Úr dicsőítő énekében magasztalták, és így fejét diadémmal koronázták. 7. Győzött körös-körül az ellenség felett, megsemmisítette a filiszteusokat, s mind a mai napig letörte szarvukat. 8. Minden tette után magasztaló szókkal dicséretet zengett a Szent Magasságbelinek. Egész szívvel dalolt és kimutatta, hogy szereti Teremtőjét. 9. Hárfákat tett az oltár közelébe, kíséretük az énekeket még kedvesebbé tette. 10. Pompával ülte meg az ünnepeket, ragyogó fényt adott minden ünnepségnek. Amikor szent nevének dicséretét zengte, már virradat előtt visszhangzott a szentély. 11. Meg is bocsátotta bűnét az Úr, és felmagasztalta szarvát mindenkorra. Szövetséget kötött vele a királyságra, s Jeruzsálem fölé állította trónját. 12. Bölcs fiú követte, aki az ő kedvéért már biztonságban élhetett. 13. Salamon a béke idején volt király, körös-körül békét adott neki az Úr, s ezért ő házat épített nevének, és örök időkre szentélyt emeltetett. 14. Milyen bölcs voltál már ifjúkorodban, tele voltál okossággal, mint a folyó. 15. Elborítottad a földet szellemeddel, és betöltötted rejtélyes szavakkal. 16. Híred eljutott a messze szigetekig, s mert szeretted a békét, megkedveltek. 17. Énekek, mondások, rejtélyek s válaszok által elkápráztattad a világot. 18. Istennek, az Úrnak nevében, akit Izrael Istenének hívnak, halmoztad az aranyat, mint az ónt, s mint az ólom, annyi ezüstöd volt. 19. De az ágyékodat asszonyoknak adtad, és érzékiséged rabszolgája lettél.

20. Így foltot ejtettél neved tisztességén, és nemzetségedre gyalázatot hoztál. Az utódaidra haragot vontál, és szorongattatást az ivadékodra: 21. Kettős uralom vette kezdetét, és Efraimból pártütő ország lett. 22. Isten mégsem vonta vissza szeretetét, nem hiúsult meg egyetlen szava sem. Nem tagadta meg, hogy kiválasztottjának utódja is legyen, és nem irtotta ki annak nemzetségét, aki őt szerette. Meghagyott Jákobnak egy maradékot s belőle Dávidnak gyökérhajtást adott. 23. Salamon megtért atyáihoz, s utódul egyik ivadékát hagyta: "A nép balgaságát", a legkevésbé okost, Rechabeámot, aki a népet lázadásba vitte. 24. És Jerobeámot, Nebátnak a fiát, aki bűnbe vitte Izraelt, s gonosz útra tanította Efraimot. Azóta bűneik igen nagyra nőttek, úgyhogy számkivetés lett a sorsuk, távol országuktól. 25. Mert mindenféle rosszra törekedtek, míg utol nem érte őket a büntetés.