1 Aztán visszatért az az angyal, aki bennem beszélt, és felkeltett engem, úgy, mint amikor valakit az álmából keltenek fel, 2 és kérdezte tőlem: `Mit látsz?' És mondtam: `Íme, egy színarany mécstartót látok; a tetején olajtartó van, hét mécses van rajta, s a rajta levő mécseseknek hét csövecskéjük van; 3 és mellette két olajfa van, az egyik a mécstartótól jobbra, a másik pedig tőle balra.' 4 Ekkor megszólaltam, és megkérdeztem az angyalt, aki bennem beszélt: `Mik ezek, uram?' 5 És felelt az angyal, aki bennem beszélt, és kérdezte tőlem: `Vajon nem tudod-e, mik ezek?' És mondtam: `Nem, uram.' 6 Ő pedig felelt és így szólt hozzám: `Ezt a szózatot intézi az Úr Zerubbábelhez: Nem hadsereg által és nem erőszak által, hanem az én lelkem által – mondja a Seregek Ura. – 7 Mi vagy te nagy hegy Zerubbábel előtt? Síksággá leszel! Ő majd felteszi az oromkövet, s közben ezt fogják kiabálni: mily nagyszerű, mily nagyszerű. 8 Ekkor az Úr a következő szózatot intézte hozzám: 9 Zerubbábel keze vetette meg e ház alapját, és az ő keze fejezi is majd be; és megtudjátok majd, hogy a Seregek Ura küldött engem hozzátok. 10 Bizony, akik gúnnyal illették a kis kezdet napjait, örvendeznek majd, ha látják Zerubbábel kezében az oromkövet. Az a hét pedig az Úr szeme, mely bejárja az egész földet.' 11 Én pedig megszólaltam és azt mondtam neki: `Mi az a két olajfa a mécstartótól jobbra és balra?' 12 És másodszor is mondtam neki: `Mi az olajfáknak az a két hajtása, amelyből két aranytölcséren keresztül ömlik az aranyszínű olaj?' 13 Ő így szólt hozzám: `Nem tudod-e, hogy mik ezek?' Mondtam: `Nem, uram.' 14 Ő azt mondta: `Ez az a két felkent, akik az egész föld uralkodója előtt szolgálnak.'