1 És ismét felserkentett engem az angyal, aki velem beszélt, mint akit álmából serkentenek fel. 2 És azt mondta nekem: Mit látsz te? És azt mondtam: Látom, hogy ihol van egy merő arany gyertyatartó, és olajtartója a tetején, és hét mécs rajta, és hét-hét cső a mécseken, melyek a tetején vannak. 3 És két olajfa van mellette; egyik jobbra az olajtartótól, és a másik balra. 4 És feleltem, és azt mondtam az angyalnak, aki velem beszélt, mondván: Mik ezek, uram? 5 És beszélt az angyal, aki beszélt velem; és azt mondta nekem: Hát nem tudod, mik ezek? És azt mondtam: Nem, Uram. 6 És felelt, és azt mondta nekem, mondván: Ez az Úr szava Zerubbábelhez, mondván: Nem hatalommal és nem erővel, hanem az én szellememmel, azt mondja a Seregek Ura. 7 Ki vagy te, nagy hegy? Zerubbábel előtt síksággá kell lenned; és ő kihozza a zárókövet „Üdv, üdv neki!" kiáltások között. 8 És lett hozzám az Úr szava, mondván: 9 Zerubbábel kezei alapították ezt a házat, és az ő kezei fogják bevégezni; és megtudod, hogy a Seregek Ura küldött engem hozzátok. 10 Mert aki megvetette a kis dolgok napját, majd örvend, ha látja Zerubbábel kezében az ónkövet: ez a hét az Úr szeme, melyek bejárják az egész földet. 11 De feleltem, és azt mondtam neki: Mi ez a két olajfa a gyertyatartótól jobbra és balra? 12 És feleltem másodszor, és azt mondtam neki: Mi az a két olajág, mely a két aranycsatorna mellett van, mely önti magáról az aranyat? 13 És azt mondta nekem, mondván: Hát nem tudod, mik ezek? És azt mondtam: Nem, Uram. 14 És azt mondta: Ez a két Felkent, akik az egész föld Ura előtt állanak.