1 És megmutatta nekem Jósua főpapot, amint az Úr angyala előtt állt; és jobbja felől állt a Sátán, hogy vádolja őt. 2 De azt mondta az Úr a Sátánnak: Dorgáljon meg téged az Úr, Sátán, igen, az Úr dorgáljon meg téged, aki kiválasztotta Jeruzsálemet; nem tűzből kimentett üszög-e ez? 3 Jósua pedig szennyes ruhákba volt öltözve; úgy állt az angyal előtt. 4 És az felelt és azt mondta az előtte állóknak, mondván: Távolítsátok el a szennyes ruhákat róla; neki pedig azt mondta: íme, elvettem rólad bűnödet, és felöltöztetlek ünnepi ruhákba. 5 És mondtam, hogy tegyenek tiszta turbánt a fejére; és feltették a tiszta turbánt a fejére, és ráadták a ruhákat, míg az Úr angyala állt. 6 Akkor bizonyságot tett az Úr angyala Jósuának, mondván: 7 Így mondta a Seregek Ura: Ha az én utaimon jársz, és ha szolgálatomat megtartod, akkor te is ítéled házamat, és őrzöd udvaraimat; és bejárást adok neked azok között, akik itt állanak. 8 Halld meg csak, Jósua főpap, te és társaid, mert előjelül lévő férfiak ők, hogy én íme elhozom szolgámat, a Csemetét. 9 Mert íme a kő, melyet Jósua elé tettem, egy kövön hét szem; és vésem rá vésetét, mond a Seregek Ura, és eltávolítom annak az országnak a bűnét egy napon. 10 Azon a napon, mond a Seregek Ura, meghívjátok majd barátaitokat, ki-ki a szőlőlugas alá és a fügefa alá.