1 Elméne egy Lévi nemzetségéből való férfiú, és lévita leányt vett feleségül. 2 És fogada méhében az asszony és fiat szüle; és látá, hogy szép az és rejtegeté három hónapig. 3 De mikor tovább nem rejtegetheté, szerze annak egy gyékényládácskát, és bekené azt gyantával és szurokkal, s belétevé a gyermeket és letevé a folyóvíz szélén a sás közé. 4 Az ő nénje pedig megáll vala távolról, hogy megtudja: mi történik vele? 5 És aláméne a fáraó leánya, hogy megfürödjék a folyóvízben, szolgálóleányai pedig járkálnak vala a víz partján. És meglátá a ládácskát a sás között s elküldé az ő szolgálóleányát és kihozatá azt. 6 És kinyitá és látá a gyermeket; és ímé egy síró fiú. És könyörüle rajta és monda: A héberek gyermekei közül való ez. 7 Az ő nénje pedig monda a fáraó leányának: Elmenjek-é s hívjak-é egy szoptatós asszonyt a héber asszonyok közül, hogy szoptassa néked a gyermeket? 8 És a fáraó leánya monda néki: Eredj el. Elméne azért a leányzó, és elhívá a gyermek anyját. 9 És monda néki a fáraó leánya: Vidd el ezt a gyermeket és szoptasd fel nékem, és én megadom a te jutalmadat. És vevé az asszony a gyermeket és szoptatá azt. 10 És felnevekedék a gyermek, és a fáraó leányához vitte őt, és fia gyanánt lőn annak, és nevezé nevét Mózesnek, és mondá: Mert a vízből húztam ki őt. 11 Lőn pedig azokban a napokban, mikor Mózes felnevekedék, kiméne az ő atyjafiaihoz és látá az ő nehézmunkájukat s látá, hogy egy egyiptombeli férfi üt vala egy héber férfit az ő atyjafiai közül. 12 Mikor ide-oda tekinte, és látá, hogy senki sincs, agyonüté az egyiptombelit és elrejté azt a homokba. 13 Másnap is kiméne és ímé két héber férfi veszekedik vala. És monda annak, aki bűnös volt: Miért vered a te atyádfiát? 14 Az pedig monda: Kicsoda tett téged főemberré és bíróvá rajtunk? Talán engem is meg akarsz ölni, mint megöléd az egyiptomit? Mózes pedig megfélemlék és monda: Bizony kitudódott a dolog. 15 A fáraó is meghallá azt a dolgot és Mózest halálra keresteti vala: de elfuta Mózes a fáraó elől és lakozék Midián földjén; leüle pedig egy kútnál.

16 Midián papjának pedig hét leánya volt, és odamenének, és vizet húzának és tele merék a vályúkat, hogy megitassák atyjuknak juhait. 17 A pásztorok is odamenének és elűzék őket. Mózes pedig felkele és segítséggel lőn nékik és megitatá juhaikat. 18 Mikor atyjukhoz, Réhuelhez menének, monda ez: Mi az oka, hogy ma ilyen hamar megjöttetek? 19 Ők pedig mondának: Egy egyiptombeli férfi oltalmaza minket a pásztorok ellen, annak felette vizet is húzott nékünk, és megitatta a juhokat. 20 S monda leányainak: És hol van ő? Miért hagytátok ott azt a férfit? Hívjátok el, hogy egyék kenyeret. 21 És tetszék Mózesnek, hogy ott maradjon e férfiúnál, és ez feleségül adá Mózesnek az ő leányát, Cipporát. 22 És fiat szüle ez és nevezé nevét Gersomnak, mert mondá: Jövevény voltam az idegen földön. 23 És lőn ama hosszú idő alatt, meghala az Egyiptom királya, Izrael fiai pedig fohászkoDának a szolgaság miatt, és kiáltának, és feljuta a szolgaság miatt való kiáltásuk Istenhez. 24 És meghallá Isten az ő fohászkodásukat és megemlékezék Isten az Ábrahámmal, Izsákkal és Jákóbbal kötött szövetségéről. 25 És megtekinté Isten az Izrael fiait és gondja volt rájuk Istennek.