1 Te pedig hívasd magadhoz a te atyádfiát Áront, és az ő fiait ővele az Izrael fiai közül, hogy papjaim legyenek: Áron, Nádáb, Abihu, Eleázár, Itamár, Áronnak fiai. 2 És csinálj szent ruhákat Áronnak, a te atyádfiának, dicsőségére és ékességére. 3 És szólj minden bölcs szívűeknek, akiket betöltöttem a bölcsesség szellemével, hogy csinálják meg az Áron ruháit, az ő felszentelésére, hogy papom legyen. 4 Ezek pedig a ruhák, amelyeket készítsenek: hósen, efód, palást, kockás köntös, süveg és öv. És csináljanak szent ruhákat Áronnak a te atyádfiának, és az ő fiainak, hogy papjaim legyenek. 5 Vegyék hát ők elő az aranyat, és a kék és a bíborpiros és a karmazsinszínű fonalat és a lenfonalat. 6 És csinálják az efódot aranyból, kék és bíborpiros, karmazsinszínű és sodrott lenből, mestermunkával. 7 Két vállkötő is legyen hozzá kapcsolva a két végéhez, hogy összekapcsoltathassék. 8 Átkötő öve pedig, amely rajta van, ugyanolyan mívű és abból való legyen; aranyból, kék és bíborpiros és karmazsinszínű, és sodrott lenből. 9 Annak utána végy két ónix-követ, és mesd fel azokra az Izrael fiainak neveit. 10 Hatnak nevét az egyik kőre, a másik hatnak nevét pedig a másik kőre, az ő születésük szerint. 11 Kőmetsző munkával, amint a pecsétet metszik, úgy metszesd e két követ az Izrael fiainak neveire; köröskörül arany boglárokba csináld azokat. 12 És tedd e két követ az efód vállkötőire, az Izrael fiaira való emlékeztetés kövei gyanánt, hogy emlékeztetőül hordozza Áron azoknak neveit az ő két vállán az Úr előtt. 13 Csinálj annak okáért arany boglárokat, 14 És két láncot tiszta aranyból; fonatékosan csináld azokat; sodrott mívűek legyenek, és tedd rá a sodrott láncokat a boglárokra. 15 Azután csináld meg az ítéletnek hósenét mestermunkával; úgy csináld mint az efódot csináltad: aranyból, kék és bíborpiros és karmazsinszínű, és sodrott lenből csináld azt. 16 Négyszögű legyen, kétrétű, egy arasznyi hosszú és egy arasznyi széles. 17 És foglalj abba befoglalni való köveket; négy sor követ, ilyen sorban: szárdiusz, topáz és smaragd; ez az első sor.

18 A második sor pedig: karbunkulus, zafir és gyémánt. 19 A harmadik sor: jácint, agát és ametiszt. 20 A negyedik sor: krizolit, ónix és jáspis; arany boglárokba legyenek foglalva. 21 A kövek tehát az Izrael fiainak nevei szerint legyenek, tizenkettő legyen az ő nevük szerint; mint a pecsét, úgy legyen metszve, mindegyik a reá való névvel, a tizenkét nemzetség szerint. 22 A hósenre pedig csinálj fonatékos láncokat, sodrott mívűeket, tiszta aranyból. 23 És csinálj a hósenre két arany karikát, és tedd a két karikát a hósen két szegletére. 24 És a két arany fonatékot fűzd a hósen két szegletén levő karikákba. 25 A két fonatéknak két végét pedig foglald a két boglárhoz, és tűzd az efódnak vállkötőihez, annak előrészére. 26 Csinálj még két arany karikát, és tedd azokat a hósen két szegletére, azon a szélén, amely befelé van az efód felől. 27 És csinálj még két arany karikát, és tedd azokat az efód két vállkötőjére alól, annak előrésze felől egybefoglalásához közel, az efód öve felett. 28 És csatolják a hósent az ő karikáinál fogva az efód karikáihoz, kék zsinórral, hogy az efód öve felett legyen, és el ne váljék a hósen az efódtól. 29 Viselje Áron az Izrael fiainak neveit az ítélet hósenén, az ő szíve felett, amikor bemegy a szenthelyre, emlékeztetőül az Úr előtt szüntelen. 30 Azután tedd az ítéletnek hósenébe az Urimot és Tummimot, hogy legyenek azok az Áron szíve felett, amikor bemegy az Úr eleibe, és hordozza Áron az Izrael fiainak ítéletét az ő szívén az Úr színe előtt szüntelen. 31 És csináld az efód palástját egészen kék lenből. 32 Közepén legyen nyílás a fejének; a nyílásnak szegése legyen köröskörül, takácsmunka, olyan legyen mint a páncél nyílása, hogy el ne szakadjon. 33 Ennek alsó peremére csinálj gránátalmákat, kék és bíborpiros és karmazsinszínű lenből, a peremére köröskörül, és ezek közé arany csengettyűket is köröskörül. 34 Arany csengettyű, meg gránátalma, arany csengettyű,meg gránátalma legyen a palást peremén köröskörül. 35 És legyen az Áronon, amikor szolgál, hogy hallassék annak csengése, amikor bemegy a szenthelybe az Úr eleibe, és mikor kijön, hogy meg ne haljon.