1 Mikor bevisz téged az Úr, a te Istened a földre, amelyre te bemenendő vagy, hogy bírjad azt; és sok népet kiűz előled, a hitteust, a girgazeust, az emoreust, a kananeust, a perizeust, a hivveust, és a jebuzeust: hétféle népet, náladnál nagyobbakat és erősebbeket; 2 És adja őket az Úr, a te Istened a te hatalmadba, és megvered őket: mindenestől veszítsd ki őket; ne köss velük szövetséget, és ne könyörülj rajtuk. 3 Sógorságot se szerezz velük, a leányodat se adjad az ő fiuknak, és az ő leányukat se vegyed a te fiadnak; 4 Mert elpártoltatja a te fiadat tőlem, és idegen isteneknek szolgálnak; és felgerjed az Úrnak haragja reátok, és hamar kipusztít titeket. 5 Hanem így cselekedjetek velük: Oltáraikat rontsátok le, oszlopaikat törjétek össze, berkeiket vágjátok ki, faragott képeiket pedig tűzzel égessétek meg. 6 Mert az Úrnak, a te Istenednek szent népe vagy te; téged választott az Úr, a te Istened, hogy saját népe légy néki, minden nép közül e föld színén. 7 Nem azért szeretett titeket az Úr, sem nem azért választott titeket, hogy minden népnél többen volnátok; mert ti minden népnél kevesebben vagytok; 8 Hanem mivel szeretett titeket az Úr, és hogy megtartsa az esküt, amellyel megesküdt a ti atyáitoknak; azért hozott ki titeket az Úr hatalmas kézzel, és szabadított meg téged a szolgaságnak házából, az egyiptombeli fáraó királynak kezéből. 9 És hogy megtudjad, hogy az Úr, a te Istened, Ő az Isten, a hűséges Isten, aki megtartja a szövetséget és az irgalmasságot ezer íziglen azok iránt, akik Őt szeretik, és az Ő parancsolatait megtartják. 10 De megfizet azoknak személy szerint, akik Őt gyűlölik, elvesztvén őket; nem késlekedik az ellen, aki gyűlöli Őt, megfizet annak személy szerint. 11 Tartsd meg azért a parancsolatot, a rendeléseket és végzéseket, amelyeket én e mai napon parancsolok néked, hogy azokat cselekedjed. 12 Ha pedig engedelmeskedtek e végzéseknek, és megtartjátok, és teljesítitek azokat: az Úr, a te Istened is megtartja néked a szövetséget és irgalmasságot, amely felől megesküdött a te atyáidnak.

13 És szeretni fog téged, és megáld téged, és megsokasít téged; és megáldja a te méhednek gyümölcsét, a te földednek gyümölcsét: gabonádat, mustodat és olajodat; teheneid fajzását és juhaidnak ellését azon a földön, amely felől megesküdt a te atyáidnak, hogy néked adja azt. 14 Áldottabb leszel minden népnél; Nem lészen közötted magtalan férfi és asszony, sem barmaid között meddő. 15 És távol tart az Úr tőled minden betegséget, és Egyiptomnak minden gonosz nyavalyáját, amelyeket ismersz; nem veti azokat reád, hanem mindazokra, akik gyűlölnek téged. 16 És megemészted mind a népeket, amelyeket néked ád az Úr, a te Istened; ne kedvezzen a te szemed nékik, és ne tiszteld az ő isteneit; mert tőr gyanánt volna az néked. 17 Ha azt mondod a te szívedben: Többen vannak e népek, mint én, miképpen űzhetem én ki őket? 18 Ne félj tőlük; emlékezzél meg csak azokról, amiket cselekedett az Úr, a te Istened a fáraóval és mind az egyiptombeliekkel: 19 A nagy kísértésekről, amelyeket láttak a te szemeid, és a jelekről és csodákról; az erős kézről, és a kinyújtott karról, amellyel kihozott téged az Úr, a te Istened! Így cselekszik az Úr, a te Istened minden néppel, amelytől te félsz. 20 Sőt még a darazsakat is rájuk bocsátja az Úr, a te Istened mindaddig, míglen elvesznek azok is, akik megmaradtak, és akik elrejtőztek előled. 21 Ne rettenj meg azok előtt, mert közötted van az Úr, a te Istened, nagy és rettenetes Isten! 22 És lassan lassan kiűzi az Úr, a te Istened e népeket előled. Nem lehet őket hirtelen kipusztítanod, hogy a mezei vadak meg ne sokasodjanak ellened! 23 De az Úr, a te Istened elődbe veti őket, és nagy romlással rontja meg őket, míglen elvesznek. 24 Az ő királyaikat is kezedbe adja, hogy eltöröljed az ő nevüket az ég alól; senki ellened nem állhat, míglen elveszted őket. 25 Az ő isteneiknek faragott képeit tűzzel égesd meg; az azokon lévő ezüstöt és aranyat meg ne kívánd, és magadnak el ne vedd, hogy tőrbe ne essél miatta; mert utálatosság az az Úr előtt, a te Istened előtt. 26 Utálatosságot pedig ne vígy be a te házadba, hogy átokká ne légy, mint az, hanem megvetvén vesd meg azt, és utálván utáld meg azt, mert átkozott.