1 Egy ember azonban, név szerint Ananiás, Safirával, az ő feleségével, eladá birtokát. 2 És félretett az árából, feleségének is tudtával, és valami részét elvivén, az apostoloknak lábai elé letette. 3 Monda pedig Péter: Ananiás, miért foglalta el a sátán a te szívedet, hogy megcsald a Szent Szellemet, és a mezőnek árából félretégy? 4 Nemde megmaradva néked maradt volna meg, és eladva a te hatalmadban volt? Miért, hogy ezt a dolgot cselekedted szívedben? Nem embereknek hazudtál, hanem Istennek. 5 Hallván pedig Ananiás e szavakat, lerogyott és meghala; és mindenekben nagy félelem támada, kik ezeket hallják vala. 6 Az ifjak pedig felkelvén, begöngyölék őt, és kivivén eltemeték. 7 Történt aztán mintegy háromórai szünet múlva, hogy az ő felesége, nem tudva, mi történt, beméne. 8 Monda pedig néki Péter: Mondd meg nékem, vajon ennyiért adtátok-é el a földet? Ő pedig monda: Igen, ennyiért. 9 Péter pedig monda néki: Miért, hogy megegyeztetek, hogy az Úrnak Szellemét megkísértsétek? Ímé, a küszöbön vannak azoknak lábaik, akik eltemették férjedet, és kivisznek téged is. 10 És azonnal összerogyott lábainál, és meghala; bemenvén pedig az ifjak, halva találták őt, és kivivén eltemeték férje mellé. 11 És támada nagy félelem az egész gyülekezetben és mindazokban, akik ezeket hallják vala. 12 Az apostolok kezei által pedig sok jel és csoda lett a nép között; és egy akarattal mindnyájan a Salamon tornácában valának. 13 Egyebek közül pedig senki sem mert közéjük elegyedni: hanem a nép magasztalá őket; 14 A hívők pedig mindinkább csatlakoztak az Úrhoz, úgy férfiaknak, mint asszonyoknak sokasága. 15 Úgyannyira, hogy az utcákra kihozták a betegeket, és letevék ágyakon és nyoszolyákon, hogy az arra menő Péternek csak árnyéka is érje valamelyiket közülük, 16 És a szomszéd városok sokasága is Jeruzsálembe gyűlt, hozva betegeket és tisztátalan szellemektől gyötretteket: kik mind meggyógyulának. 17 De felkelvén a főpap és mind akik vele voltak, azaz a sadduceusok felekezete, betelének irigységgel, 18 És ráveték kezüket az apostolokra, és a közönséges tömlöcbe veték őket.

19 Hanem az Úrnak angyala éjszaka megnyitá a tömlöc ajtaját, és kihozván őket, monda: 20 Menjetek el, és felállván, hirdessétek a templomban a népnek ez életnek minden beszédeit! 21 Azok pedig ezt hallván, bemenének jó reggel a templomba, és tanítának. A főpap pedig és a vele levők, elmenvén egybehívták a gyűlést, és Izrael fiainak egész tanácsát, és küldének a tömlöcbe, hogy azokat előhozzák. 22 Mikor azonban a poroszlók odamentek, nem találták őket a tömlöcben; visszatérvén tehát, megjelenték, 23 Mondván: A tömlöcöt ugyan nagy erősen bezárva találtuk, és az őröket kívül az ajtó előtt állva; mikor azonban kinyitottuk, ott benn senkit sem találánk. 24 Amint pedig hallották e szavakat a pap és a templom felügyelője és a főpapok, zavarban voltak azok miatt, mi lehet ez? 25 Eljövén pedig valaki, hírül adá nékik, mondván: Ímé, ama férfiak, kiket a tömlöcbe vetettetek, a templomban állanak és tanítják a népet. 26 Akkor elmenvén a felügyelő a poroszlókkal, előhozá őket erőszak nélkül; féltek ugyanis a néptől, hogy megkövezi őket. 27 Előhozván pedig őket, állaták a tanács elé; és megkérdé őket a főpap, 28 Mondván: Nem megparancsoltuk-é néktek parancsolattal, hogy ne tanítsatok ebben a névben? És ímé, betöltöttétek Jeruzsálemet tanaitokkal, és mireánk akarjátok hárítani annak az embernek vérét. 29 Felelvén pedig Péter és az apostolok, mondának: Istennek kell inkább engedni, hogynem az embereknek. 30 A mi atyáinknak Istene feltámasztotta Jézust, akit ti fára függesztve megöltetek. 31 Őt az Isten Fejedelemmé és Üdvözítővé emelte jobbjával, hogy adjon az Izraelnek bűnbánatot és bűnöknek eltörlését. 32 És mi vagyunk néki bizonyságai ezen beszédek felől, és a Szent Szellem is, akit Isten adott azoknak, akik néki engednek. 33 Azok pedig ezeket hallván, fogukat csikorgaták, és arról tanácskozának, hogy megölik őket. 34 Felkelvén azonban a tanácsban egy farizeus, név szerint Gamáliel, az egész nép előtt tisztelt törvénytudó, parancsolá, hogy egy kis időre vezessék ki az apostolokat. 35 És monda azoknak: Izrael férfiai, vigyázzatok magatokra ez emberekkel szemben, mit akartok cselekedni!