1 Pál, apostol, nem emberektől, sem ember által, hanem Jézus Krisztus által és az Atya Isten által, aki feltámasztotta Őt a halálból; 2 És a velem levő összes atyafiak, Galácia gyülekezeteinek: 3 Kegyelem néktek és békesség az Atya Istentől, és a mi Urunk Jézus Krisztustól, 4 Aki Önmagát adta a mi bűneinkért, hogy kiszabadítson minket e jelenvaló gonosz világból, az Istennek és a mi Atyánknak akarata szerint. 5 Akinek dicsőség örökkön örökké! Ámen. 6 Csodálkozom, hogy attól, aki titeket Krisztus kegyelme által elhívott, ily hamar más evangéliumra hajlotok. 7 Holott nincs más; de némelyek zavarnak titeket, és el akarják ferdíteni a Krisztus Evangéliumát. 8 De akár mi, vagy egy mennyből való angyal hirdetne is néktek valamit azon kívül, amit néktek hirdettünk, átkozott legyen. 9 Amint előbb mondottuk, most ismét mondom: Ha valaki néktek hirdet valamit azon kívül amit elfogadtatok, átok legyen. 10 Mertmost embereknek engedek-é, avagy az Istennek? Vagy embereknek igyekezem-é tetszeni? Bizonyára, ha még embereknek igyekezném tetszeni, Krisztus szolgája nem volnék. 11 Tudtotokra adom pedig atyámfiai, hogy az az Evangélium, melyet én hirdettem, nem ember szerint való; 12 Mert én sem embertől vettem azt, sem nem tanítottak arra, hanem a Jézus Krisztus kijelentése által. 13 Mert hallottátok, mint forgolódtam én egykor a zsidóságban, hogy én felette igen üldöztem az Isten gyülekezetét, és pusztítottam azt. 14 És felülmúltam a zsidóságban nemzetembeli sok kortársamat, szerfelett rajongván atyai hagyományaimért. 15 De mikor az Istennek tetszett, aki elválasztott engem az én anyám méhétől fogva, és elhívott az Ő kegyelme által, 16 Hogy kijelentse az Ő Fiát énbennem, hogy hirdessem Őt a pogányok között: azonnal nem tanácskoztam testtel és vérrel, 17 Sem nem mentem Jeruzsálembe az előttem való apostolokhoz, hanem elmentem Arábiába, és ismét visszatértem Damaszkuszba. 18 Azután három esztendő múlva fölmentem Jeruzsálembe, hogy Pétert meglátogassam, és nála maradtam tizenöt napig. 19 Az apostolok közül pedig mást nem láttam, hanem csak Jakabot, az Úr testvérét.

20 Amiket pedig néktek írok, ímé Isten előtt mondom, hogy nem hazudom. 21 Azután mentem Szíriának és Ciliciának tartományaiba. 22 Ismeretlen voltam pedig személyesen a Júdeában levő keresztény gyülekezetek előtt; 23 Hanem csak hallották, hogy: aki minket üldözött egykor, most hirdeti azt a hitet, amelyet egykor pusztított. 24 És dicsőítették az Istent azért, amit bennem végzett.