1 És ezek azok a törvények, melyeket eléjük terjessz. 2 Ha héber rabszolgát szerzel, hat évig szolgáljon; a hetedikben pedig menjen szabadon ingyen. 3 Ha egymaga jön, egymaga menjen el; ha feleséges ember, menjen el vele a felesége is. 4 Ha gazdája ad neki feleséget és az fiakat vagy leányokat szül neki: az asszony gyermekeivel legyen a gazdájáé, és ő egymaga menjen el. 5 De ha azt mondja a szolga: Szeretem gazdámat, feleségemet és fiaimat; nem akarok szabadon menni: 6 akkor állítsa őt gazdája az Isten elé, és állítsa őt az ajtóhoz vagy az ajtófélfához; és fúrja át gazdája a fülét az árral, és legyen neki szolgája örökre. 7 De ha valaki leányát adja el rabnőnek: az nem bocsátható úgy el, mint ahogyan a rabszolgák elmennek. 8 Ha csúnyának találja gazdája, aki magának szánta őt, hát váltassa meg; idegen népnek eladni nincs joga, mert kötelességszegést követett el ellene. 9 Ha pedig a fiának adja őt; a lányok törvénye szerint járjon el vele. 10 Ha másikat vesz magához; az ő húsételét, ruházatát és velehálását alább ne szállítsa. 11 Ha pedig ezt a hármat nem akarja neki megtenni; akkor menjen szabadon ingyen, pénz nélkül. 12 Aki úgy megver valakit, hogy belehal, halállal lakoljon. 13 De amennyiben nem szándékosan tette, hanem az Isten engedte úgy kezének; hát rendelek neki helyet, ahova menekülhessen. 14 Ha azonban valaki arra vetemedik felebarátja ellen, hogy szándékosan megölje; vidd el oltáromtól, hogy meghaljon. 15 Aki atyját vagy anyját megüti, halállal lakoljon. 16 És aki szidja atyját vagy anyját, halállal lakoljon. 17 Aki embert lop, akár eladta azt, akár kezében kapják, halállal lakoljon. 18 Ha férfiak összevesznek, és megüti egyik a másikat kővel vagy ököllel úgy, hogy nem hal meg, hanem ágynak esik: 19 ha felkél és botján kijár, akkor az, aki őt megütötte, mentessék fel; csak mulasztását adja meg, gyógyíttatni pedig gyógyíttassa. 20 Ha valaki úgy megüti rabszolgáját vagy rabnőjét bottal, hogy meghal a keze alatt: minden esetre meg kell torolni. 21 Csak, ha egy vagy két nap életben marad; akkor ne toroltassék meg, mert pénzében van.

22 Ha férfiak verekednek, és úgy meglöknek egy terhes asszonyt, hogy elmegy a magzat tőle, de baja nem lesz; bírsággal büntessék az illetőt aszerint, amennyit rátesz az asszony férje és bírák elé ad. 23 De ha baja lesz: akkor adj életet életért. 24 Szemet szemért, fogat fogért; kezet kézért, lábat lábért. 25 Forradást forradásért, sebet sebért, kék foltot kék foltért. 26 Ha valaki úgy megüti rabszolgájának szemét, hogy tönkreteszi; bocsássa őt szabadon a szeméért. 27 És ha rabszolgájának fogát, vagy rabnőjének fogát üti ki; bocsássa őt szabadon a fogáért. 28 Ha egy ökör úgy megöklel egy férfit vagy egy asszonyt, hogy meghal; megkövezvén megkövezzék az ökröt, és ne egyék meg a húsát, de az ökör gazdája ártatlan. 29 Ha azonban régebben öklelős egy ökör, figyelmeztették is a gazdáját, és nem vigyáz rá, és megöl egy férfit vagy egy asszonyt: az ökröt kövezzék meg, de gazdája is halállal lakoljon. 30 Ha vérbírságot vetnek rá, akkor adjon élete váltságába éppen annyit, amennyit rávetnek. 31 Akár fiút öklel agyon, akár leányt öklel agyon; e szerint a törvény szerint kell eljárni vele. 32 Ha rabszolgát öklel agyon az ökör, vagy rabnőt: harminc ezüstsiklust adjanak gazdájának, az ökröt pedig kövezzék meg. 33 Ha valaki megnyit egy vermet, vagy valaki ás egy vermet és nem fedi be; ha beleesik abba egy ökör vagy egy szamár: 34 a verem gazdája adjon kártérítést, pénzzel fizesse ki az állat gazdáját, az elhullott állat pedig legyen az övé. 35 Ha valakinek az ökre megökleli felebarátjának ökrét úgy, hogy az belepusztul; adják el az eleven ökröt és osszák meg az árát, és az elhullottat is osszák el. 36 Vagy ha ismeretes, hogy régebben öklelős egy ökör, és gazdája nem vigyáz rá; akkor kártérítésül adjon ökröt az ökör helyett, az elhullott pedig legyen az övé.