1. Terjeszd eléjük ezeket az utasításokat. 2. Ha héber rabszolgát vásárolsz, hat évig szolgáljon neked. A hetedik évben el kell bocsátanod. Váltságdíj nélkül váljék szabaddá. 3. Ha egyedül jött, egyedül bocsásd el. Ha házas volt, menjen vele a felesége is. 4. De ha gazdája adott neki feleséget, és ez fiakat meg lányokat szült neki, akkor az asszony a gyermekekkel együtt a gazdáé marad, s neki egyedül kell elmennie. 5. De ha a rabszolga kijelenti: szeretem a gazdámat, feleségemet, gyermekeimet és nem akarok szabaddá válni, 6. akkor gazdája vigye őt Isten elé és állítsa az ajtóhoz, vagy az ajtófélfához. Gazdája fúrja át a fülét egy árral, s attól kezdve mindenkorra rabszolgája marad. 7. Ha valaki a lányát eladja rabszolgának, az ne kapja úgy vissza a szabadságát, mint a (férfi) rabszolgák. 8. Ha nem tetszik gazdájának, aki a maga számára kiszemelte, akkor engedje, hogy kiváltsák. Ahhoz nincs joga, hogy idegen embernek eladja és így megcsalja. 9. Ha a fia számára szemelte ki, bánjék vele a lányok jogai szerint. 10. Ha második asszonyt vesz magának, az elsőtől nem tagadhatja meg az ételt, a ruhát és a háztartási jogot. 11. Ha ezt a hármat megtagadja tőle, az eltávozhat és nincs kártalanításra kötelezve. 12. Aki a másikat úgy megüti, hogy belehal, azt halállal kell büntetni. 13. De ha nem leselkedett rá, hanem Isten adta a kezébe, akkor megjelölök neked egy helyet, ahová menekülhet. 14. De aki a másikat meggyilkolja, azt hurcold el az oltártól is, és lakoljon halállal. 15. Aki megüti apját vagy anyját, azt halálra kell ítélni. 16. Aki elrabol egy embert - akár eladja, akár hatalmában tartja -, azt halálra kell ítélni. 17. Aki apjával vagy anyjával méltatlanul bánik, azt halálra kell ítélni. 18. Ha férfiak civakodnak, s az egyik ököllel vagy kővel úgy megüti a másikat, hogy nem hal meg ugyan, de ágynak dől, akkor, 19. ha már felkel és bottal jár, a másik, aki megütötte, maradjon büntetés nélkül, de kárpótolnia kell amazt a munkaveszteségért, és gondoskodnia kell teljes gyógyulásáról.

20. Aki rabszolgáját vagy rabnőjét bottal úgy megveri, hogy az a keze alatt meghal, azt meg kell torolni. 21. De ha a szolga még egy vagy két napig életben marad, akkor a gazdát nem kell megbüntetni, mert az ő tulajdona volt. 22. Ha férfiak civakodnak egymással, és közben úgy megütnek egy viselős asszonyt, hogy az idétlent szül ugyan, de maga életben marad, akkor a tettesnek olyan kártérítést kell fizetnie, amilyet a férj a bírák véleménye alapján követel. 23. De ha az asszony belehal, akkor érvényes az elv: életet életért, 24. szemet szemért, fogat fogért, kezet kézért, lábat lábért, 25. égetést égetésért, sebet sebért, horzsolást horzsolásért. 26. Ha valaki rabszolgájának vagy rabszolganőjének kiüti az egyik szemét, kárpótlásul a szeméért adja vissza szabadságát. 27. Ha rabszolgájának vagy rabszolganőjének a fogát veri ki, kárpótlásul a fogáért adja vissza a szabadságát. 28. Ha egy bika a szarvával felöklel egy férfit vagy egy nőt, és az illető meghal, az állatot meg kell kövezni, s a húsát nem szabad megenni. Az állat tulajdonosa azonban büntetlen marad. 29. De ha az állat már előbb is hamis volt, és gazdája a figyelmeztetés ellenére sem vigyázott rá, akkor az állatot, amely egy férfit vagy nőt megölt, meg kell kövezni, a gazdáját halállal kell büntetni. 30. Ha pénzváltságot rónak ki rá, annyit adjon életéért, amennyit megszabnak. 31. Ha az állat fiút vagy leányt öklel fel, ugyanazon szabály szerint kell eljárni. 32. Ha az állat rabszolgát vagy rabszolganőt öklel fel, az állat tulajdonosa fizessen a szolga gazdájának harminc ezüst sékelt, s az állatot meg kell kövezni. 33. Ha valaki nyitva hagyja a ciszternát, vagy ciszternát ás és nem födi be, s egy szarvasmarha vagy szamár beleesik, 34. a ciszterna tulajdonosa köteles kárpótlást fizetni. Az állat gazdáját pénzzel kell kártalanítani, az elpusztult állat azonban a másiké. 35. Ha valakinek a szarvasmarhája egy másiknak a marháját ökleli fel úgy, hogy az elpusztul, az életben maradt állatot adják el, s az árát osszák el maguk között. Az elpusztult állatot is osszák el maguk között.