1 Jaj a pásztoroknak, kik elvesztik és elszélesztik legelőm juhait, mond az Úr. 2 Ezért így mondta az Úr, Izráel Istene a pásztorokra, akik az én népemet legeltetik: Ti elszélesztettétek és szétszórtátok az én juhaimat, és nem látogattátok meg őket; most én meglátogatom rajtatok cselekedetetek gonoszságát, mond az Úr. 3 És én összegyűjtöm juhaim maradványát mindazokból az országokból, ahova szétszórtam őket; és visszahozom őket az ő legelőire, és gyümölcsöznek és szaporodnak. 4 És állítok föléjük pásztorokat, és legeltetik őket; és nem félnek többé és nem ijednek meg, és nem lesz híjuk. 5 Íme napok jönnek, mond az Úr, és állítok Dávidnak igaz csemetét; és Uralkodik mint király, és bölcsen, és jogot és igazságot cselekszik az országban. 6 Az ő napjaiban megtartatik Júda, és Izráel biztonságban lakik; és az a neve, melyen nevezni fogják őt: „Az Úr a mi igazságunk". 7 Ezért íme napok jönnek, mond az Úr, és nem mondják többé: Él az Úr, aki felhozta Izráel fiait Egyiptom országából; 8 hanem: Él az Úr, aki felhozta, és aki behozta Izráel házának magvát észak országából és mindazokból az országokból, ahova elszórtam őket; és laknak a saját földjükön. 9 Összetört a szívem keblemben, reszket minden csontom; olyan lettem, mint a részeg ember, mint az ember, kit legázolt a bor; az Úrért és az ő szent igéjéért. 10 Mert házasságtörőkkel van tele az ország, mert eskü miatt gyászol az ország, száradtak le a sivatagi legelők; és az ő futásuk gonosz, és hatalmuk nem becsületes. 11 Mert mind a próféta, mind a pap elvetemültek; házamban is megleltem gonoszágukat, mond az Úr. 12 Ezért útjuk olyan lesz nekik, mint a síkosság, a sötétben meglökődnek és elesnek rajta; mert veszedelmet hozok rájuk [meglátogatásuk évét], mond az Úr. 13 Samária prófétáiban is láttam kivetendőt; a Baál által prófétáltak, és félrevezették az én népemet, Izráelt: 14 de Jeruzsálem prófétáiban borzasztóságot láttam. Házasságtörést és hazugságban járást, és hogy erősítették a gonosztevők kezét; senki sem tért meg az ő gonoszságából, mind olyanok lettek nekem, mint Szodoma, és lakosai mint Gomora.

15 Ezért így mondta a Seregek Ura a prófétákról: íme én ürömmel etetem őket, és méregvízzel itatom őket; mert Jeruzsálem prófétáitól származik ki elvetemültség az egész országra. 16 Így mondta a Seregek Ura: Ne hallgassatok a próféták szavaira, akik nektek prófétálnak: bolondítanak ők titeket, a saját szívük látását beszélik, nem az Úr szájából. 17 Folyton azt mondják azoknak, kik engem lenéznek: Szólt az Úr, hogy béke jön reátok; és aki szíve makacsságában jár, mindnek azt mondják: Nem jön rátok veszedelem. 18 Mert ki állott az Úr tanácsában, és látta és hallotta az ő szavát? Ki figyelte meg szavait és ki hallotta meg? 19 Íme az Úrtól vihar, harag jön ki és forgószél, mely a hitetlenek fején kereng. 20 Nem tér vissza az Úr haragja, míg meg nem cselekszi, és míg meg nem valósítja az ő szíve gondolatait; a napok végén értitek meg ennek értelmét. 21 Nem küldtem e prófétákat, és ők futottak; nem szóltam hozzájuk, és ők prófétáltak. 22 Mert ha állottak volna tanácsomban, az én szavaimat hirdetnék népemnek, és visszatérítenék őket gonosz útjukról, és cselekedeteik gonoszságáról. 23 Közel való Isten vagyok-e én, mond az Úr, és nem távol való Isten? 24 Ha valaki elrejtőzik a rejtekekbe, akkor én nem látom-e meg?; mond az Úr. Az egeket és a földet nemde én töltöm be?; mond az Úr. 25 Hallottam, amit a próféták mondanak, akik hazugságot prófétálnak nevemben, mondván: „Álmodtam, álmodtam!" 26 Meddig? Az van-e e próféták szívében, kik a hazugságot prófétálják, és a saját szívük hazugságának prófétái, 27 azt gondolják-e, hogy elfeledtetik népemmel nevemet álmaikkal, melyeket egymásnak elbeszélnek, mint elfeledték nevemet atyáik a Baállal? 28 Amely prófétánál álom van, beszéljen álmot, és amelyiknél szavaim, beszélje szavamat híven: mi köze a szalmának a szemhez?; mond az Úr. 29 Nem olyan-e az én igém, mint a tűz, mond az Úr, és mint a pöröly, mely sziklát zúz? 30 Ezért íme én a próféták ellen vagyok, mond az Úr, akik egymástól lopják az én szavaimat. 31 Íme, én a próféták ellen vagyok, mond az Úr, akik előveszik a nyelvüket, és azt mondják: Mondás.