1. Ennélfogva, testvérek, nem beszélhettem hozzátok, mint lelkiekhez, hanem mint érzékiekhez. Mint Krisztusban csecsemőknek, 2. tejet adtam inni, nem ételt, mert még nem bírtátok el, sőt még most sem bírjátok el, mert még érzékiek vagytok. 3. Vagy miután irigység és viszálykodás dúl közöttetek, nem vagytok-e érzékiek és nem éltek-e emberi módra? 4. Mert ha az egyik azt mondja: Én Pálé vagyok, a másik pedig: Én Apollóé; nem emberek vagytok-e akkor? Vajjon micsoda Apolló? vagy micsoda Pál? 5. Szolgái annak, akiben hittetek, s mindegyik úgy, amint neki az Úr adta. 6. Én ültettem, Apolló öntözött, de a növekedést Isten adta. 7. Ennélfogva sem az nem valami, aki ültet, sem az, aki öntöz, hanem Isten, aki a növekedést adja. 8. Aki pedig ültet, és aki öntöz, egyek. Kiki pedig megkapja saját jutalmát az ő munkája szerint. 9. Mert mi Isten munkatársai vagyunk: ti Isten szántóföldje, Isten építménye vagytok. 10. A nekem adott isteni kegyelemhez képest mint okos épitész leraktam az alapot, más pedig ráépít. Ki-ki azonban maga lássa, hogyan építsen rá. 11. Mert más alapot azon kivül, amely le van rakva, senki nem rakhat, és ez a Jézus Krisztus. 12. Ha pedig valaki erre az alapra aranyat, ezüstöt, drága köveket, fát, szénát, szalmát épit rá, 13. kinek-kinek a munkája nyilvánvalóvá lesz. Mert az Úr napja majd nyilvánosságra hozza, mivel tűzben fog megjelenni, és a tűz mondja meg, kinek milyen a munkája. 14. Ha valakinek munkája, melyet felépített, megállja helyét, jutalomban részesül. 15. Ha valakinek munkája elég, az kárt vall, ő maga azonban megmenekül, de csak mintegy a tűzön át. 16. Nem tudjátok-e, hogy Isten temploma vagytok, és hogy az Isten lelke lakik bennetek? 17. Ha pedig valaki az Isten templomát megfertőzteti, azt az Isten elveszti. Mert az Isten temploma szent, és az ti vagytok. 18. Senki magát meg ne csalja! Ha valaki közületek bölcsnek látszik e világon, legyen esztelenné, hogy bölcs lehessen. 19. Mert e világnak bölcsessége esztelenség Isten előtt. Mert irva van: Megfogom a bölcselkedőket az ő álnokságukban.

20. És ismét: Az Úr ismeri a bölcsek gondolatait, hogy hiábavalók. 21. Senki se dicsekedjék tehát az emberekben. 22. Mert minden a tietek, akár Pál, akár Apolló, akár Kefás, akár a világ, akár az élet, akár a halál, akár a jelen, akár a jövő, mert minden a tietek, ti pedig Krisztusé, 23. Krisztus pedig az Istené.