1. Én magam Pál pedig, kérlek titeket Krisztus szelidségére és kegyességére, - ki szemtől szembe ugyan alázatos vagyok közöttetek, de a távolból bátor vagyok veletek szemben. 2. Kérlek tehát titeket, hogy ne kelljen jelenlétetekben azzal a bátorsággal fellépnem, amelyet rólam némelyekkel Szemben feltételeznek, kik azt tartják, hogy mi test szerint élünk. 3. Mert ha testben élünk is, nem a test szerint harcolunk. 4. Mert a mi harci fegyvereink nem testiek, hanem alkalmasak Isten által erődök lerontására, amennyiben mi terveket rontunk le, 5. és fogságba ejtünk minden magasságot, mely Isten ismerete ellen támad, és minden értelmet, hogy meghódítsuk Krisztusnak, 6. és készek vagyunk megfenyíteni minden engedetlenséget mihelyt a ti engedelmességtek tökéletes lesz. 7. Tekintsetek, arra ami szembetűnik! Ha valaki azzal biztatja magát, hogy ő Krisztusé, gondolja meg magában azt is, hogy amint ő Krisztusé, úgy mi is. 8. Mert ha kissé túlságosan dicsekedem is a mi hatalmunkkal, melyet az Úr a ti épüléstekre és nem lerontástokra adott nekünk, nem szégyenlem. 9. De hogy úgy ne lássék, mintha levelekkel akarnálak benneteket megijeszteni; 10. mivelhogy a levelei, - mint mondják - szigorúak és bátrak, személyes megjelenése pedig gyenge és beszéde gyarló, - 11. az ilyen gondolja meg, hogy aminők szóval vagyunk leveleink által a távolban, olyanok leszünk, ha majd megjelenünk, tettben is. 12. Mert nem merjük magunkat bizonyos emberekhez mérni, vagy hasonlítani, kik önmagukat ajánlják, hanem mi csak önmagunkhoz mérjük és önmagunkhoz hasonlítjuk magunkat. 13. Mi nem dicsekszünk mértéken túl, hanem azon szabály mértéke szerint, melyet Isten mért ki nekünk, mint mértéket, hogy elérjünk hozzátok. 14. Mert nem nyújtózkodtunk túlságosan, mintha el nem érnénk hozzátok, hisz eljutottunk hozzátok Krisztus evangéliumával. 15. Nem dicsekszünk mérték nélkül mások munkáival; de van reményünk, hogy hitetek gyarapodtával általatok még nagyobb hírnévre teszünk szert hatáskörünkben,

16. sőt hogy azon tartományokban is hirdethetjük az evangéliumot, amelyek rajtatok túl vannak, anélkül hogy mások körébe avatkozzunk és a késszel dicsekedjünk. 17. Aki pedig dicsekszik, az Úrban dicsekedjék! 18. Mert nem az az igazi, aki magamagát ajánlja, hanem akit Isten ajánl.