1. Isten szólt Jákobhoz: "Kelj útra, menj föl Bételbe és maradj ott! Építs ott oltárt Istennek, aki megjelent neked, amikor menekültél bátyád, Ézsau elől." 2. Erre Jákob megparancsolta egész házának és mindazoknak, akik nála voltak: "Távolítsátok el az idegen isteneket, amelyeket őriztek. Tisztálkodjatok meg, és váltsatok ruhát. 3. Útra kell kelnünk és Bételbe mennünk, hogy ott oltárt építsünk Istennek, aki szükség idején meghallgatott és velem volt utamon, amerre jártam." 4. Átadtak Jákobnak minden idegen istent, ami birtokukban volt, és a karikákat is, amelyeket a fülükben viseltek. 5. Jákob elásta őket a Szichem mellett álló tölgyfa alá, azután útra keltek. A környező városokat elfogta az Istentől való félelem, és nem üldözték Jákob fiait. 6. Így Jákob elérkezett a Kánaán földjén levő Luszba, azaz Bételbe, ő, és mindazok, akik vele voltak. 7. Ott oltárt épített, és a helyet elnevezte Bételnek, mivel Isten ott nyilatkoztatta ki magát neki, amikor testvére elől menekült. 8. Itt Debora, Rebekka dajkája meghalt és Bétel mellett egy tölgyfa alá temették. Ezt attól fogva Gyásztölgynek nevezték. 9. Isten másodszor jelent meg Jákobnak Paddan-Aramból való visszatérése után, és megáldotta. 10. Isten így szólt hozzá: "A te neved Jákob, de ne hívjanak többé Jákobnak, hanem Izrael legyen a neved." 11. Így az Izrael nevet adta neki. Isten tovább beszélt hozzá: "Én vagyok a magasságbeli Isten. Légy termékeny és szaporodj. 12. Nép, sőt népek sokasága fog tőled származni, és királyok erednek véredből. A földet, amelyet Ábrahámnak és Izsáknak adtam, neked adom, s utánad leszármazottaidnak adom ezt a földet." 13. Azután Isten eltávozott tőle. 14. Jákob emlékkövet állított fel a helyen, ahol vele beszélt, egy kőből való emléket, italáldozatot öntött rá és megkente olajjal. 15. Jákob Bételnek nevezte el a helyet, ahol Isten beszélt vele. 16. Azután tovább vonultak Bételből. Csak kis távolságra voltak Efratától, amikor Ráchelt elővette a szülés fájdalma; nehéz szülése volt. 17. Nagyon szenvedett vajúdás közben, de a bába azt mondta neki: "Ne félj, most is fiad lett."

18. Mikor élete megszűnőben volt - meg kellett ugyanis halnia -, Benoninak nevezte őt. Az apja azonban a Benjamin nevet adta neki. 19. Ráchel meghalt, és az Efráta, azaz Betlehem felé vezető út mellett temették el. 20. Jákob emlékkövet állított a sírja fölé. Ez Ráchel sírja a mai napig. 21. Izrael tovább vonult, és sátrát Mikdál-Éderen túl verte fel. 22. Míg Izrael ezen a vidéken táborozott, Ruben bement Bilhához, apja mellékfeleségéhez, és vele hált. Izrael tudomást szerzett róla. Jákobnak tizenkét fia volt. 23. Lea fiai: Ruben, Jákob elsőszülötte, Simeon, Lévi, Júda, Isszachár és Zebulun. 24. Ráchel fiai: József és Benjamin. 25. Bilhának, Ráchel szolgálójának fiai: Dán és Naftali. 26. Szilpának, Lea szolgálójának fiai: Gád és Áser. Ezek Jákob fiai, akik Paddan-Aramban születtek. 27. Jákob elérkezett apjához, Izsákhoz, Mamrébe, Karját-Arbába, azaz Hebronba, ahol Ábrahám és Izsák jövevényként laktak. 28. Izsák életkora 180 évet tett ki. 29. Izsák öreg korában, az életet megelégelve költözött el. Fiai, Ézsau és Jákob eltemették.