1. Igen, az Úr, a Seregek Ura megvon Jeruzsálemtől és Júdától minden támaszt. [Elveszi tőle a kenyeret és a vizet,] 2. a hőst és a harcost, a bírót és a prófétát, a jóst és a vént; 3. a vezért és a nemes embert, a tanácsadót, a jövendőmondót és a varázsláshoz értőt. 4. "És gyermekeket adok nekik fejedelmül, fiúkat, hogy azok uralkodjanak rajtuk." 5. Az egyik ember a másik ellen támad a népben, ki-ki az embertársa ellen. A gyermek az öreg ellen háborog, s az alacsony sorsú a magas állású ellen, 6. úgyhogy lesz, aki megragadja testvérét, atyja házából való rokonát, és azt mondja neki: "Neked van még ruhád, légy a fejedelmünk, ez a romhalmaz kerüljön a kezed alá." 7. Ám az így felel majd neki azon a napon: "Nem lehetek én orvosotok, hiszen az én házamban sincs sem kenyér, sem ruha. Ne tegyetek engem a nép fejedelmévé!" 8. Igen, Jeruzsálem romba dől, és Júda összeomlik. Mert szavaik és tetteik az Úr bántására vannak, az ő fölségének sértésére. 9. Arcuk kevélysége ellenük vádaskodik, úgy dicsekszenek vétkeikkel, mint Szodoma népe. Jaj nekik, mert nem is rejtegetik gonoszságukat, maguk idézik elő romlásukat. 10. Mondjátok nekik: "Boldog az igaz ember, mert élvezi majd tettei gyümölcsét. 11. De jaj a gonosznak! Rosszul fog járni, mert tettei szerint fizetnek meg neki." 12. Én népem! Gyermekek zsarnokoskodnak rajta, asszonyok uralkodnak fölötte. Én népem! Fejedelmeid félrevezetnek, és összekuszálják az utat, amelyen jársz. 13. Az Úr feláll bírói székéből, feláll, hogy ítélkezzék népén. 14. Az Úr ítéletre hívja népe véneit és fejedelmeit: "Ti legeltétek le a szőlőt és házaitokban szegényektől rablott holmit rejtegettek. 15. Mi jogon zúzzátok össze népemet, és töritek pozdorjává a szegények arcát?" Ezt mondja az Úr, a Seregek Ura. 16. Ezt mondja az Úr: Sion leányai felfuvalkodtak, fenn hordják a fejüket, kihívóan tekingetnek, táncolva járnak, s csörgetik lábukon a karikákat. 17. Azért az Úr kopasszá teszi leányainak fejét, és fölfedi meztelenségüket. 18. Azon a napon az Úr mind elveszi, ami ékességül szolgál, a lábkarikákat, homlokpántokat és holdacskákat,

19. a fülbevalókat, karpereceket és fátylakat; 20. a fejdíszeket, láncocskákat és öveket, a szelencéket és amuletteket; 21. a gyűrűket és orrkarikákat, 22. a díszes ruhákat és palástokat, a kendőket és tarsolyokat, 23. a tükröket és gyolcsruhákat, a főkötőket és vállravetőket. 24. És üszög lesz a balzsam, kötél az öv, a fodorított haj kopaszságra változik, díszes ruhaként szőrzsák szolgál, és homlokra sütött bélyeg lesz a szépség. 25. Férfiaid kard élén vesznek el, és hőseid a harcban. 26. Kapui gyászolnak majd és szomorkodnak, és ő ott ül a porban elhagyottan.