1. Innét útra kelve Júdea határába ment, a Jordán túlsó partjára. Ott ismét tömeg vette körül, ő pedig szokása szerint tanította őket. 2. A farizeusok is odamentek és megkérdezték: "El szabad a férjnek bocsátania a feleségét?" Próbára akarták ugyanis tenni. 3. De ő kérdéssel válaszolt: "Mit parancsolt nektek Mózes?" 4. "Mózes megengedte, hogy válólevelet írva elküldjük az asszonyt" - felelték. 5. Jézus folytatta: "Szívetek keménysége miatt írta ezt a parancsot. 6. De Isten a teremtés kezdetén férfit és nőt alkotott. 7. Az ember ezért elhagyja apját, anyját, a feleségéhez ragaszkodik, 8. és ketten egy test lesznek. Ettől kezdve többé már nem két test, hanem csak egy. 9. Amit tehát Isten összekötött, azt ember ne válassza szét." 10. Otthon tanítványai ismét efelől kérdezgették. 11. Ezt válaszolta: "Aki elküldi feleségét és mást vesz el, házasságtörést követ el ellene. 12. Ha pedig a feleség hagyja el férjét és máshoz megy, házasságot tör." 13. Kisgyerekeket hoztak hozzá, hogy érintse meg őket. De a tanítványok elutasították őket. 14. Amikor Jézus észrevette, helytelenítette. "Hagyjátok - mondta -, hadd jöjjenek hozzám a kicsinyek, ne akadályozzátok őket, hisz ilyeneké az Isten országa. 15. Bizony mondom nektek, aki nem úgy fogadja az Isten országát, mint egy gyermek, nem jut be oda." 16. Azután megölelte, és kezét rájuk téve megáldotta őket. 17. Amikor útnak indult, odasietett hozzá valaki, térdre borult előtte, és úgy kérdezte: "Jó Mester! Mit tegyek, hogy elnyerjem az örök életet?" 18. "Miért mondasz engem jónak? - kérdezte Jézus. - Senki sem jó, csak egy, az Isten. 19. Ismered a parancsokat: Ne ölj! Ne törj házasságot! Ne lopj! Ne tanúskodjál hamisan! Ne csalj! Tiszteld apádat és anyádat!" 20. "Mester - válaszolta -, ezeket mind megtartottam kora ifjúságomtól fogva." 21. Jézus ránézett és megkedvelte. "Valami hiányzik még belőled - mondta neki. - Menj, add el, amid van, oszd szét a szegények közt, és így kincsed lesz az égben, aztán gyere és kövess engem!" 22. Ennek hallatára az elszomorodott és leverten távozott, mert nagy vagyona volt.

23. Jézus erre körülnézett és tanítványaihoz fordult: "Milyen nehezen jut be a gazdag az Isten országába!" 24. A tanítványok csodálkoztak szavain. Jézus azonban megismételte: "Gyermekeim, milyen nehéz bejutni az Isten országába! 25. Könnyebb a tevének átmenni a tű fokán, mint a gazdagnak bejutni az Isten országába." 26. Ezek szerfölött csodálkoztak és egymás közt kérdezgették: "Hát akkor ki üdvözülhet?" 27. Jézus rájuk nézett, és folytatta: "Embernek ez lehetetlen, de az Istennek nem. Mert az Istennek minden lehetséges." 28. Ekkor Péter megszólalt: "Nézd, mi mindent elhagytunk, és követtünk téged." 29. Jézus így válaszolt: "Bizony mondom nektek, mindenki, aki értem és az evangéliumért elhagyja otthonát, testvéreit, anyját, apját, gyermekeit vagy földjét, 30. százannyit kap, most ezen a világon otthont, testvért, anyát, gyermeket és földet - bár üldözések közepette -, az eljövendő világban pedig örök életet. 31. Sokan lesznek elsőkből utolsók és utolsókból elsők." 32. Úton voltak Jeruzsálem felé. Jézus elöl ment, ők pedig csodálkoztak, követői meg féltek. Ismét magához hívta a tizenkettőt, és arról kezdett nekik beszélni, ami vele történni fog: 33. "Íme, fölmegyünk Jeruzsálembe, és az Emberfiát átadják a főpapoknak és írástudóknak. Halálra ítélik, és átadják a pogányoknak. 34. Kicsúfolják, leköpdösik, megostorozzák és megölik, de harmadnapra feltámad." 35. Zebedeus fiai, Jakab és János eléje járultak, s megszólították: "Mester, szeretnénk, ha teljesítenéd egy kérésünket." 36. "Mit tegyek nektek?" - kérdezte. 37. "Add meg nekünk - felelték -, hogy egyikünk jobb oldaladon, másikunk bal oldaladon üljön dicsőségedben." 38. Jézus így válaszolt: "Nem tudjátok, mit kértek. Készen vagytok rá, hogy igyatok a kehelyből, amelyből majd én iszom, vagy hogy a keresztséggel, amellyel én megkeresztelkedem, ti is megkeresztelkedjetek?" 39. "Készen" - felelték. Jézus így folytatta: "A kehelyből, amelyből én iszom, ti is isztok, s a keresztséggel, amellyel engem megkeresztelnek, ti is megkeresztelkedtek.