1. És onnan útra kelve Júdea határaiba ment, és a Jordán túlsó partjára és ismét tömeg gyülekezett hozzá, és ahogyan szokta, ismét tanította őket 2. és a farizeusok is odamentek Hozzá, megkérdezték (Tőle): szabad-e egy férjnek (férfiúnak) elbocsátani a feleségét? - próbára akarták tenni, 3. (de) Ő válaszul ezt mondta nekik: mit parancsolt (rendelt el) nektek Mózes? 4. Ők pedig ezt mondták: Mózes megengedte, hogy válólevelet írva elbocsássuk (elváljunk), 5. Jézus pedig ezt mondta nekik: a szívetek keménysége miatt (keményszívűségtekre tekintve) írta nektek ezt a parancs(olat)ot, 6. de a teremtés kezdetétől fogva férfivá és nővé (terem)tette őket Isten, 7. ezért elhagyja az ember az apját és az anyját 8. és a kettő egy hústestté lesz. Ettől kezdve többé már nem két, hanem egy hústest, 9. amit tehát az Isten egy igába fogott (kapcsolt össze), ember ne(hogy) szétválassza, 10. és odahaza ismét efelől kérdez(get)ték a tanítványai 11. és ezt mondta nekik: aki elbocsátja a feleségét és mással köt házasságot, házasságtörést követ el ellene, 12. ha pedig az asszony hagyja el férjét, máshoz megy férjhez, házasságtörővé lesz. 13. És kisgyermekeket hoztak Hozzá, hogy tegye rájuk kezét, de a tanítványok rájuk szóltak. 14. Amikor pedig Jézus észrevette, megneheztelt (helytelenítette ezt) és ezt mondta nekik: hagyjátok (engedjétek), hogy a kisgyermekek hozzám jöjjenek, nehogy (meg)akadályozzátok őket, mert az ilyeneké az Isten Királysága. 15. Ámen, mondom nektek, aki nem úgy fogadja az Isten Királyságát, mint egy kisgyermek, semmiképpen nem megy be abba 16. és ölébe vette, megölelte (átkarolta) őket, kezét rájuk téve megáldotta őket 17. és amikor útnak indult, hozzá sietett egy(valaki) és térdre hullott előtte, megkérdezte: Jó Tanítómester! mit tegyek, hogy a korszakig tartó (aioni) életet elnyerjem (osztályrészül kapjam)? 18. Jézus pedig ezt mondta neki: miért mondasz engem jónak? senki sem jó, (ha) csak (nem) egy: az Isten. 19. A parancsolatokat tudod: ne gyilkolj! Ne törj házasságot! Ne lopj! Ne tanúskodj hamisan! Ne csalj! Tiszteld (becsüld) az apádat és az anyádat!

20. az pedig mondta Neki: Tanítómester, ezeket mind megtartottam (megőriztem) fiatal koromtól fogva. 21. Jézus ránézett és megszerette őt és (ezt) mondta neki: egy valami még hiányzik belőled: menj el, amid van, add el, és oszd szét a koldusszegényeknek és kincsed lesz az égben és gyere ide és kövess engem (tarts velem)! 22. az pedig elkomorodott erre a szóra és elment szomorúan (leverten), mert sok szerzett birtoka volt 23. és körültekintett Jézus és (ezt)n mondta tanítványainak: milyen nehezen mennek be Isten királyságába a vagyonosok. 24. A tanítványok pedig meglepődtek (elcsodálkoztak) a szavain. Jézus azonban ismét szólt, (ezt) mondta nekik: gyermekeim, milyen nehéz az Isten Királyságába bemenni, 25. könnyebb a tevének a varrótű fokán átmenni, mint a gazdagoknak az Isten Királyságába bejutni. 26. Ezek pedig még jobban megdöbbentek és (ezt) mondták egymásnak: hát akkor ki üdvözülhet? 27. Jézus ekkor rájuk tekintett és ezt mondta: embereknek ez lehetetlen, de nem Istennek, mert minden lehetséges az Isten mellé állva (az Isten mindenre képes). 28. Ekkor Péter kezdte mondani Neki: lám! mi mindent elhagytunk és követtünk téged. 29. Jézus így szólt: Ámen, mondom nektek, nincsen senki, aki elhagyta házát, vagy fivéreit, vagy nőtestvéreit, vagy anyját, vagy apját (vagy feleségét), vagy gyermekét, vagy szántóföldjét (én)értem és az evangéliumért, 30. ki ne kapna vissza százszorannyit most ebben az időszakban, házakat, fivéreket és nővéreket és anyákat és gyermekeket és szántóföldeket, bár üldöz(tet)ésekkel (együtt) és a jövendő világkorszakban világkorszakig tartó életet. 31. Sokan lesznek pedig elsőkből utolsókká és utolsókból elsőkké. 32. Úton voltak és felmentek Jeruzsálembe, elől ment Jézus és ők megdöbbentek (álmélkodtak), akik követték, féltek. És ismét maga mellé vette a tizenkettőt és kezdte nekik elmondani, amik vele történni fognak, 33. hogy: lám! fölmegyünk Jeruzsálembe és az Emberfiát átadják a főpapoknak és az írástudóknak és halálra ítélik (Őt) és átadják a nemzeteknek (pogányoknak),