1. A maga dicséretét zengi a bölcsesség, népe közepette dicséri önmagát. 2. Megszólal a Magasságbeli népének körében, és hatalma láttán dicsekedve mondja: 3. "Én a Fölségesnek szájából születtem, s ködként borítottam be az egész földet. 4. Fönt a magasságban volt a lakóhelyem, és a trónusom felhőoszlopon állt. 5. Bejártam egymagam az égi köröket, megjártam a szakadék mélységét. 6. A tenger hullámain és az egész földön, minden nép s nemzet közt uralkodó voltam. 7. Mindannyiuknál a nyugalmat kerestem, és hogy kinek részén üthetném fel sátram. 8. Ekkor a mindenség Teremtője parancsot adott, Teremtőm kijelölte sátramnak a helyét. Így szólt: "A sátradat Jákobban üsd fel, és az örökrészed Izraelben legyen." 9. Ősidőktől fogva, a kezdet kezdetén teremtett, és nem pusztulok el soha, mindörökre. 10. Szolgáltam előtte, az ő szent sátrában, majd pedig Sionban kaptam lakóhelyet. 11. Letelepedtem a szeretett városban, amelyet éppenúgy szeretett, mint engem, s Jeruzsálemben van uralmam székhelye. 12. Dicsőséges nép közt vertem így gyökeret, az Úrnak részében, az ő örökrészén. 13. Magasra nőttem, mint Libanon cédrusa, és mint a ciprusok a Hermon-hegységben. 14. Magasra nőttem, mint Engedi pálmája, mint a jerikói rózsaültetvények. Mint a pompás olajfa a síkságon, mint a vízmelléki platán, úgy nőttem fel. 15. Illatos vagyok, mint a fahéj és a balzsam, mint a kiváló mirha, illatot árasztok. Mint a stórax, a galbán, az ónix és a stakté, mint a jó illatú tömjén a sátorban. 16. Mint a terebint, kiterjesztem ágaim, ágaim szépek és ékesek. 17. Rügyeket hajtottam, mint a szőlőtőke, virágaim pompás gyümölcsöt termettek. 19. Jöjjetek hozzám, akik utánam vágyódtok, és teljetek el a gyümölcseimmel. 20. Csak rám gondolni is édesebb a méznél, s engem birtokolni jobb a lépesméznél. 21. Aki megízlel, még jobban kíván, s aki iszik belőlem, még jobban szomjazik. 22. Nem szégyenül meg, aki rám hallgat, akik hozzám szegődnek, azok nem vétkeznek." 23. Ez mind áll az Istennel való szövetség könyvére, 24. és a törvényre, amit Mózes adott nekünk, Jákob családjának öröksége gyanánt.

25. Bőven, mint a Fizon, árasztja a bölcsességet, mint a Tigris folyó az első termés napjain. 26. Úgy gyarapszik tőle a bölcsesség, ahogy megduzzad az Eufrátesz folyó, vagy mint a Jordán aratás idején. 27. Okulástól árad, akárcsak a Nílus, vagy miként a Gichon a szüret napjain. 28. Nem ért célt az első, aki fürkészni kezdte, de az utolsó sem jutott a végére. 29. Gondolatai, mint a tenger végtelenje, tanácsai pedig mélyebbek az óceánnál. 30. Olyan vagyok, mint a folyam mellékága, mint a csatorna, amely átszeli a kertet. 31. Így szóltam: "Öntözni akarom kertemet, locsolni akarom a virágágyaimat." De nézd csak, az árkom folyóvá változott, a folyamból pedig tenger kerekedett. 32. Tanításom ragyogjon, mint a hajnalpír, akarom, hogy messze hatoljon sugara. 33. Prófétai szózatként ontom tanításom, hadd hallják, akikre hagyom: a késő nemzedékek. 34. Látjátok, én nemcsak magamért küzdöttem; mindenkiért, aki bölcsességet keres.