1. A gazdag nem alszik, ezért soványodik, a sok gond elűzi az álmát. 2. Elűzi az álmát a megélhetés gondja, mint súlyos betegség, nem hagyja aludni. 3. A gazdag fárad a vagyon gyűjtésével, amikor meg pihen, akkor mulatozik. 4. A szegény küszködik, mert nincsen vagyona, amikor meg pihen, akkor szűkölködik. 5. Az arany bolondja nem marad bűntelen, s aki pénz után fut, azt becsapják vele. 6. Az aranynak sokan estek áldozatul, nem tudták elkerülni a vesztük. 7. Mert csapda azoknak, akik hódolnak neki, és minden balga megfogatja magát. 8. Boldog az a gazdag, aki bűntelen marad, aki nem lohol folyton a pénz után. 9. Hol lelhető ilyen, hadd dicsérjük meg, mert hisz csodadolgot vitt végbe népe közt? 10. Aki sértetlen maradt, ha megkísértették, annak ez szolgáljon nagy dicsőségére. Ki nem vétkezett, bár vétkezhetett volna, s ki tehetett másnak rosszat, de nem tett? 11. Ezért szilárd lábon áll a gazdagsága, jótetteit zengik az egybegyűlt közösségben. 12. Amikor nagy ember asztalánál ülhetsz, akkor ne te nyisd ki elsőnek a szádat. Ne jegyezd meg: milyen sokat tálaltak fel! 13. Gondold meg, milyen csúf a sóvár, éhes szem! Vajon van silányabb teremtmény a szemnél? Azért borul könnybe bármely semmiségért. 14. Ne nyúlj oda, ahová vendéglátód néz, nehogy összeütközz vele, amikor tálba nyúlsz. 15. Magad után ítélj embertársad felől, légy minden ügyedben józan és megfontolt. 16. Mint jól nevelt ember, edd, amit eléd tesznek, és ne habzsolj, nehogy megvessenek érte. 17. Tartsd meg az illemet, s elsőnek hagyd abba, ne légy tehetetlen, nehogy botrányt okozz. 18. Ha pedig többekkel ülsz egy társaságban, ne nyújtsd ki a kezed előbb, mint szomszédod. 19. Nem elég kevés is az okos embernek? Akkor fekvőhelyén nyugodtan lélegzik. 20. Jól alszik, aki nem eszik túl sokat, s reggel, ha fölébred, jó erőben van. Az álmatlanság, hányás, hascsikarás a mértéktelen embernek a sorsa. 21. Ha mégis legyőztek az ízes falatok, kelj föl és hányd ki: mindjárt megkönnyebbülsz.

22. Hallgass rám, fiam, és ne vess meg engem, akkor végül majd megérted szavaimat. Uralkodj magadon minden tettedben, akkor nemigen lesz betegségben részed. 23. Az egekig magasztalják a jó vendéglátót, bőkezűségének híre sokáig fennmarad. 24. Megszólják, ha valaki fukar házigazda, fösvénysége híre betölti a várost. 25. Amikor bort iszol, ne játszd meg az erőst, mert a bor már sokakat levert a lábáról. 26. A vas keménységét a tűz próbálja meg, a könnyelműeknek a bor a nagy próbakő. 27. Mint az élet vize, olyan a bor annak, aki mértékletes a bor ivásában. Mi az élet annak, aki bort nem ihat? Az ember örömére teremtetett a bor a világ kezdetétől. 28. A bor vidámság és öröm a szívnek, ha kellő időben s megfontoltan isszák. 29. Ha mértéktelenül, szenvedéllyel és mohón isszák, csak keserűség a bor a lélek számára. 30. A túl sok bor fokozza a balga haragját, gyengíti erőit, sok sebet ejt rajta. 31. Borozgatás közben ne szóld le barátod, és ne vesd meg a vidámsága miatt. Ilyenkor ne intézz becsmérlő szót hozzá, pénzköveteléssel se zaklasd ilyenkor.