1. Engedd, hogy áldjalak, Uram és Királyom, hogy magasztaljalak, üdvömnek Istene. Háladalt szeretnék zengeni nevednek. 2. Mert segítőm és oltalmazóm lettél, s megóvtad testemet az enyészettől, megoltalmaztál a gonosz nyelv tőrétől, a hazugságot kitalálók ajkától; azokkal szemben, akik ellenem támadnak, oltalmazóm lettél és megmentettél, 3. nagy irgalmasságod szerint és neved dicsősége szerint, az engem elnyelni készülők torkától, azok kezétől, akik életemre törtek, a sok szorongatástól, amely rámszakadt, 4. a fojtogató lángtól, amely körülvett, a tűztől, amelyet nem én szítottam, 5. az alvilág ölének mélyétől, a hitvány ajkaktól és a hazug szótól, 6. a király előtt a gonosz nyelv rágalmától. Mivel már közel voltam a halálhoz, életem leszállt a Seol kapuihoz. 7. Bárhova fordultam, nem akadt gyámolom, támaszt kerestem, de seholsem találtam. 8. Ekkor irgalmadra gondoltam, én Uram, és öröktől fogva végbevitt tetteidre. Mert segítesz azokon, akik benned bíznak, és megmented őket ellenségeiktől. 9. Ezért fölemeltem hangomat a földről, és esdekeltem, hogy ments meg a haláltól. 10. Szólottam az Úrhoz, Uramnak atyjához: "Szorongattatásom napján ne hagyj el, az acsarkodásnak s a magánynak idején. Akkor majd mindennap dicsérem a neved és hálásan magasztallak." 11. Ekkor imádságom meghallgatást talált, megmentettél az elpusztulástól, s a nehéz időkből kiszabadítottál. 12. Ezért magasztallak és áldalak téged, és zengem az Úr nevének dicséretét. 13. Kisfiú koromban, mielőtt utakra indultam, nyíltan bölcsességet kértem imáimban. 14. A templomkapunál tanultam meg becsülni, s életem végéig kutatok utána. 15. Virágkorában a szívem örömét lelte benne, amikor olyan volt, mint színesedő szőlő. A lábam egyenes úton járt, s ifjúkorom óta nyomon követtem. 16. Ha egy kissé felé fordítottam fülem, máris kaptam, nagy bölcsességet szereztem. 17. A segítségével előbbre jutottam, áldom, aki nekem bölcsességet adott. 18. Elhatároztam, hogy (jól) be is gyakorlom, buzgón törekedtem a jóra és nem is csalódtam.

19. Keményen küszködött érte a szívem, s azon voltam, hogy tartsam a törvényt. Magasba emeltem kezemet és tudatlanságom miatt panaszkodtam. 20. Rászántam lelkemet, és meg is leltem (a bölcsességet) tisztán. A szívemet kezdettől felé fordítottam, így nem leszek én sem soha elhagyatott. 21. Izzott egész bensőm, hogy megtalálhassam, ezért el is nyertem értékes kincs gyanánt. 22. Nyelvemet az Úrtól jutalomként kaptam, azért most vele adok hálát neki. 23. Gyertek hozzám, akik tudatlanok vagytok, foglaljatok helyet az iskolámban. 24. Meddig akartok még ezt-azt nélkülözni, meddig maradjon még szomjas a lelketek? 25. Megnyitom a számat, és beszélni kezdek, s vagyont szerezhettek magatoknak ingyen. 26. Hajtsátok nyakatok az igája alá, intelmét a lelketek fogadja magába, hisz közel van azokhoz, akik őt keresik. 27. Láthatjátok a saját szemetekkel, hogy milyen keveset fáradtam, mégis milyen nagy nyugalmat találtam. 28. Vegyetek tanítást sok-sok ezüstön, és aranyat kaptok érte bőségesen. 29. Örüljön szívetek az Úr irgalmának, az ő dícséretét sose szégyelljétek. 30. Ha korán elkészültök műveitekkel, megadja jutalmát a maga idejében. (Aláírás:) Jézusnak, Sirák fiának bölcsessége.