1 Jézusnak, Sírák fiának imája. »Hadd magasztaljalak, Uram, királyom! És dicsérjelek téged, szabadító Istenem! 2 Hadd hirdessem nevedet, mert segítőm és oltalmazóm lettél! 3 Megmentetted testemet az enyészettől, a gonosz nyelv tőrétől, a hazugságot cselekvők ajkától, és megsegítettél a támadókkal szemben. 4 Megmentettél neved nagy irgalma szerint a prédára leső ordítozóktól, 5 és azok kezéből, akik életemre törtek, a nagy szorongatásból, amely körülvett engem, 6 a fojtó lángtól, amely körülvett, úgyhogy meg sem perzselődtem a tűzben, 7 az alvilág méhének mélységéből, az elvetemült nyelvtől és a hazug beszédtől, a gonosz királytól és az álnok nyelvtől. 8 Mindhalálig dicsérje lelkem az Urat, 9 mert életem közel járt az alvilághoz odalenn. 10 Körültekintettem mindenfelé, de nem volt, aki segítsen, segítség után néztem az emberek között, de hiába! 11 Megemlékeztem ekkor irgalmadról, Uram, és a régi időben véghezvitt művedről, 12 hogy megmentetted a benned bízókat, Uram, és kiszabadítottad őket a pogányok kezéből. 13 Fölemeltem a földről szavamat, és könyörögtem, hogy megmeneküljek a haláltól. 14 Kiáltottam az Úrhoz: »Ó, Uram, te atyám vagy, ne hagyj el szorongatásom napján, a kevélyek idejében, amikor segítség nélkül maradok! 15 Hadd dicsérjem nevedet szüntelen, és magasztalva emlegessem!« Imám ekkor meghallgatásra talált. 16 Megszabadítottál a romlástól, és megmentettél a szorongatás napjától. 17 Ezért magasztallak, dicsőítelek, és áldom az Úr nevét! 18 Amikor még ifjú voltam, mielőtt utakra indultam, kértem a bölcsességet, nyilvánosan, imámban. 19 A templom előtt könyörögtem érte, hogy szüntelen feléje törekszem, és az kivirágzott, mint a korán érő szőlő. 20 Szívem örömét lelte benne, egyenes úton járt a lábam, és ifjúkoromtól fogva a nyomában jártam. 21 Kissé hozzá hajtottam fülemet, és befogadtam, 22 nagy bölcsességre tettem szert, és nagy előmenetelt tettem benne. 23 Dicsőítem őt, aki bölcsességet adott nekem! 24 Eltökéltem, hogy gyakorlom is, buzgólkodtam a jóban, és nem vallok szégyent. 25 Küszködött érte a lelkem, és amikor gyakoroltam, megerősödtem.

26 A magasba emeltem kezemet, és sirattam annak nem tudását. 27 Feléje irányítottam lelkemet, és megleltem, amikor megismertem. 28 Általa nyertem értelmességet kezdettől fogva, ezért nem is akarom elhagyni. 29 Égett a bensőm, hogy keressem, azért el is nyertem, mint értékes vagyont. 30 Nyelvet adott nekem az Úr jutalmul, dicsérni is kívánom őt vele. 31 Jertek hozzám ti, akik a tudás híján vagytok, gyülekezzetek iskolámba! 32 Miért késlekedtek még? Mi a kifogásotok? Hiszen lelketek szomjazik nagyon! 33 Megnyitottam számat és mondtam: »Szerezzetek magatoknak bölcsességet ingyen! 34 Hajtsátok nyakatokat igája alá, és fogadja be lelketek az intelmet, mert közel van annak megtalálása. 35 Lássátok saját szemetekkel, hogy bár keveset fáradtam, mégis bőséges megnyugvást találtam magamnak. 36 Fogadjátok be tanításomat minél többen, mert ezüstöt, bőséges aranyat szereztek vele! 37 Örvendjen lelketek az ő irgalmasságának, és ne szégyelljétek az ő dicséretét! 38 Végezzétek el dolgotokat még idő előtt, akkor megadja jutalmatokat idejében!«