1. Azokban a napokban pedig, amikor a tanítványok száma nőttön-nőtt, a héberül beszélő zsidók ellen zúgolódás támadt a görögül beszélő zsidók közt, mert a görögök közül való özvegyasszonyokat a mindennapi ételkiosztás alkalmával elhanyagolták. 2. Ezért a tizenkettő összehívta mind a tanítványokat és így szólt: Nem helyes, hogy mi az Isten igéjének hirdetését elhanyagoljuk azért, hogy az asztalok körül szolgáljunk. 3. Azért atyámfiai, válasszatok magatok közül hét férfiút, akiknek jó hírük-nevük van, s Lélekkel és bölcsességgel teljesek, hogy őket rendeljük erre a szolgálatra; 4. mi pedig szenteljük magunkat teljesen az imádkozásnak és az igehirdetés szolgálatának. 5. Ez a beszéd tetszett a jelenlévő tanítványoknak, és kiválasztották Istvánt, egy hittel és Szentlélekkel teljes férfiút, azután Fülöpöt, Prokhoroszt, Nikánort, Timónt, Pármenászt és Nikoláoszt, aki antiokhiai proszélüta volt; 6. ezeket az apostolok elé állították; ők imádkoztak, és reájuk tették a kezüket. 7. És az Isten igéje terjedt, és a tanítványok száma Jeruzsálemben nagyon sokasodott, és a papok közül is nagyon sokan engedelmesen elfogadták a keresztyén hitet. 8. István pedig, aki teljes volt kegyelemmel és isteni erővel, a nép közt nagy csodákat és égi jeleket művelt. 9. Előálltak azonban némelyek abból a zsinagógából, amelyet a (római hadifogságból) szabadon bocsátottak (libertinusok), továbbá a kürénéi és az alexandriai zsidók zsinagógájának neveztek, valamint a kilikiaiak és az ázsiaiak közül valók, és vitatkoztak Istvánnal; 10. de nem tudtak ellene állni annak a bölcsességnek és annak a Léleknek, amely által beszélt. 11. Akkor felbujtattak néhány embert, akik azután így szóltak: Hallottuk, hogy ő káromló beszédeket mondott Mózes ellen és Isten ellen. 12. Így aztán fellázították a népet, a véneket és az írástudókat, és reárohanván magukkal ragadták őt, és a nagytanács elé vezették; 13. hamis tanúkat is állítottak, akik azt mondták: Ez az ember nem szűnik meg káromló beszédeket mondani ez ellen a szent templom ellen és a törvény ellen;

14. hallottuk ugyanis, amikor azt mondta: Az a názárethi Jézus lerontja ezt a helyet, és megváltoztatja azokat a szokásokat, amelyeket Mózes hagyott reánk. 15. És amint a nagytanácsban ülők rátekintettek, valamennyien olyannak látták az arcát, mint egy angyalét.