1. Amikor lement a hegyről, nagy sokaság követte Őt. 2. És ímé, hozzáment egy leprás, leborult előtte és azt mondta: Uram, ha akarsz, megtisztíthatsz engemet. 3. Akkor Jézus kinyújtotta kezét, megérintette őt, és azt mondta: Akarom, tisztulj meg. És azonnal megtisztult a leprásságától. 4. Akkor Jézus azt mondta néki: Vigyázz, senkinek se mondd el, hanem menj, mutasd meg magadat a papnak, és vidd fel az áldozati ajándékot, amelyet Mózes rendelt, bizonyságául gyógyulásodnak. 5. Amikor Jézus bement Kapernaumba, hozzáment egy római százados, 6. és kérte Őt: Uram, az én szolgám otthon gutaütötten fekszik, és borzasztóan kínlódik; 7. Jézus azt mondta néki: Elmegyek és meggyógyítom őt. 8. A százados azonban felelvén így szólt: Uram, nem vagyok én érdemes arra, hogy hajlékomba jöjj; hanem csak egy szót szólj, és meggyógyul az én szolgám. 9. Mert én is felsőbbség alá vetett ember vagyok, s alattam is szolgálnak katonák, és ha az egyiknek azt mondom: Menj el, - el is megy, és a másiknak: Jöjj ide, - ide is jön, és ha a szolgámnak azt mondom: Tedd meg ezt, - meg is teszi. 10. Amikor Jézus ezt hallotta, elcsodálkozott, és így szólt az Őt követőknek: Bizony, mondom néktek, ilyen nagy hitet izráelben senkiben sem találtam. 11. De mondom néktek, hogy sokan eljönnek majd napkeletről és napnyugatról, és a mennyek országában asztalhoz telepednek Ábrahámmal, Izsákkal és Jákobbal együtt; 12. ennek az országnak fiai pedig (vagyis a Jézust Messiásként el nem fogadó palesztinaiak, akik születésüknél és történelmüknél fogva Isten országa várományosainak tartották magukat) kivettetnek majd a külső sötétségre; sírás lesz ott és fogcsikorgatás. 13. A századosnak pedig így szólt Jézus: Eredj el, és legyen néked a te hited szerint. És abban az órában meggyógyult annak szolgája. 14. Jézus azután bement Péter házába, s látta, hogy annak napa fekszik és lázas; 15. megérintette annak kezét, és azt elhagyta a láz; azután felkelt és szolgált Jézusnak. 16. Amikor pedig beesteledett, sok ördöngöst vittek hozzá, és Ő egy szavával kiűzte a gonosz lelkeket, és minden beteget meggyógyított;

17. hogy beteljesedjék Ésaiás próféta mondása, aki így szólt: Ő elvette gyengeségeinket, és hordozta betegségeinket. (Ésaiás 5:3-4) 18. Amikor pedig Jézus nagy sokaságot látott maga körül, megparancsolta a tanítványoknak, hogy menjenek át a tónak túlsó partjára. 19. Akkor egy írástudó hozzáment, és így szólt néki: Mester, követlek téged akárhová mégy. 20. Jézus így felelt néki: A rókáknak van barlangjuk, és az égi madaraknak van fészkük, de az Ember Fiának nincsen helye, ahol fejét lehajtsa. 21. Egy másik pedig a tanítványok közül azt mondta néki: Uram, engedd meg nékem, hogy előbb elmenjek, és eltemessem az én atyámat. 22. Jézus azonban azt mondta néki: Kövess engemet, és hagyd, hogy a halottak temessék el az ő halottaikat. 23. Jézus hajóra szállt, és követték Őt az Ő tanítványai. 24. És ímé, a tavon nagy vihar támadt annyira, hogy a hullámok átcsaptak a hajón; Ő pedig aludt. 25. Tanítványai hozzáfordultak, és fölkeltették Őt mondván: Uram, ments meg, elveszünk! 26. Ő azt mondta nékik: Miért féltek, kicsinyhitűek? Akkor felkelt, megdorgálta a szelet és a hullámokat és teljes szélcsend lett. 27. Az emberek elcsodálkoztak, és így szóltak: Kicsoda ez, hogy a szél is, a víz is engedelmeskedik néki? 28. Jézus a túlsó partra érkezett, a gadaraiak földjére, ott találkozott vele két, a sírboltokból kijövő ördöngös; azok olyan veszedelmesek voltak, hogy senki sem mehetett el azon az úton. 29. És íme, kiáltottak és azt mondták: Mit akarsz velünk Istennek Fia? Azért jöttél ide, hogy idő előtt meggyötörj minket? 30. Tőlük távol egy nagy disznónyáj legelészett. 31. Az ördögök kérték Őt: Ha kiűzöl minket, küldj minket a disznónyájba. 32. Ő azt mondta nékik: Távozzatok! Azok hát kimentek, és belementek a disznókba; és íme, az egész disznónyáj a meredekről hanyatt-homlok lerohant a tóba, és a vízben elpusztult. 33. A pásztorok pedig elfutottak, és bemenvén a városba, hírül adtak mindent, azt is ami az ördöngösökkel történt. 34. És íme, az egész város kiment, hogy Jézussal találkozzék, és mihelyt meglátták, kérték Őt, hogy menjen el az ő határukból.