1. Fel, világosodjál meg, mert eljött a te világosságod és az Örökkévaló dicsősége feltündöklött fölötted. 2. Mert íme sötétség borítja a földet és sűrű köd a népeket, de te fölötted feltündöklött az Örökkévaló és dicsősége megláttatik fölötted. 3. És nemzetek járnak majd világosságodnál és királyok tündöklésed fényénél. 4. Emeld fel köröskörül szemeidet és lásd: mindannyian összegyűltek, hozzád jöttek; fiaid távolról jönnek és leányaid karon vitetnek. 5. Azután látni fogod és földerülsz, remeg és tágul szíved, mert feléd fordíttatik a tenger gazdagsága, a nemzetek vagyona hozzád jön. 6. Tevék csapata borít el téged, Midján és Éfa tevecsikói, mindannyian Sábából jönnek, aranyat és tömjént visznek és az Örökkévaló dicséreteit adják hírül. 7. Mind a Kédár juhai hozzád sereglenek össze, Nebájót kosai szolgálnak téged; feljutnak kedvességül oltáromra, és dicsőséges házamat megdicsőítem. 8. Kik ezek, kik mint a felhők repülnek és mint a galambok dúcaikhoz? 9. Mert engem remélnek a szigetek és Tarsis hajói legelőbb, hogy a távolról elhozzák fiaidat, ezüstjük és aranyuk velük van, az Örökkévaló a te Istened nevének és Izrael szentjének, mert megdicsőített téged. 10. És fölépítik majd idegenek falaidat, és királyaik szolgálnak téged, mert haragomban vertelek, és kegyelmemben irgalmazok neked. 11. És nyitva állnak kapuid mindig, nappal és éjjel nem záratnak be, hogy bevigyék hozzád a nemzetek vagyonát és vezetve az ő királyaikat. 12. Mert az a nemzet és az a királyság, melyek nem szolgálnak téged, elvesznek, és a népek pusztulva pusztulnak el. 13. A Libanon dísze hozzád jön, ciprus, jegenye és fenyő egyetemben, hogy megdicsőítsem szentélyem helyét, hogy lábaim helyét megdíszítsem. 14. És mennek hozzád meggörnyedten sanyargatóid fiai, és leborulnak lábaid talpához mind a te káromlóid és így neveznek téged: Örökkévaló városa, Izrael szentjének Cziónja. 15. Ahelyett, hogy elhagyott és gyűlölt voltál és senki nem járt feléd, örök büszkeséggé teszlek, nemzedék meg nemzedék vígságává.

16. Szopni fogod nemzetek tejét és királyok emlőjét fogod szopni; és megtudod, hogy én az Örökkévaló vagyok segítőd és megváltód, Jákob hatalmasa. 17. A réz helyett aranyat hozok, a vas helyett ezüstöt hozok, a fa helyett rezet és a kő helyett vasat; és hatóságoddá a békét teszem, felügyelőiddé az igazságot. 18. Nem hallatik többé erőszak országodban, pusztulás és romlás határaidban, és nevezed a segítséget falaidnak és kapuidnak a dicsőséget! 19. Nem lesz többé neked a nap világosságul nappal, és fényül a hold nem világít neked; hanem lesz neked az Örökkévaló örök világosságul és Istened dicsőségedül. 20. Nem áldozik le többé napod és holdod nem tűnik le; mert az Örökkévaló lesz neked örök világosságul és betelnek gyászod napjai. 21. Néped pedig – valamennyien igazak, örökre fogják bírni az országot, ültetvényeim csemetéje, kezeim műve a magam megdicsőítésére. 22. A kicsiny ezerré lesz és a csekély hatalmas nemzetté; én az Örökkévaló a maga idejében megsiettetem.