1. Megfutamodtak, bár üldöző nincs, a gonoszok, de az igazak olyanok, mint bátorságos oroszlán. 2. Az ország bűne által sokan vannak vezérei, de ember által, ki ért és tud, szilárdan marad sokáig. 3. Ember, ki szegény és fosztogatja a gyöngéket: eső, mely elsöpör, de kenyér nincs. 4. A kik elhagyják a tant, dicsérik a gonoszokat, de a kik megőrzik a tant, fölgerjednek ellenük. 5. Rossz emberek nem értik a jogot, de kik az Örökkévalót keresik, mindent értenek. 6. Jobb a szegény, ki gáncstalanságában jár, mint a ki fonák az utjain, ha gazdag is. 7. Megóvja a tant az értelmes fiú, s a ki dőzsölőkkel társul, szégyent hoz atyjára. 8. A ki sokasítja vagyonát kamattal és többlettel, annak gyűjti, ki szegényeken könyörül. 9. A ki elfordítja fülét, hogy ne hallja a tant, annak imádsága is utálat. 10. A ki megtéveszti az egyeneseket rossz úton, ő esik bele a vermébe, de a gáncstalanok jót fognak örökölni. 11. Bölcs a maga szemében a gazdag ember, de a szegény, a ki értelmes, kikutatja őt. 12. Midőn ujjonganak az igazak, nagy a dicsőség, de midőn felülkerekednek a gonoszok, keresni kell az embert. 13. A ki eltakarja büntetteit, nem fog boldogulni, de a ki bevallja és elhagyja, irgalmat fog találni. 14. Boldog az ember, ki mindig retteg, de a ki megkeményíti szívét, bajba esik. 15. Ordító oroszlán és mohó medve: gonosz uralkodó szegény népen. 16. Fejedelem, hiányos az értelmességben és nagy a zsarolásban – a ki gyűlöli a haszonlesést, az soká fog élni! 17. Ember, kit megöltnek vére nyomaszt, a gödörig fusson, ne tartsák őt! 18. Ki gáncstalanul jár, megsegíttetik, de a ki fonák az útjain, az egyiken elesik. 19. A ki földjét műveli, jóllakik kenyérrel, de a ki üres dolgokat hajhász, jóllakik szegénységgel. 20. Hűséges embernek bő áldás jut; de a ki siet meggazdagodni, nem marad büntetlenül. 21. Tekintélyt ismerni nem jó, s egy darab kenyérért bűnössé lesz a férfi. 22. Utána rohan a vagyonnak az irigy szemű ember, és nem tudja, hogy hiány jön rá. 23. A ki meginti az embert, utóbb kegyet fog találni, inkább mint a sima nyelvű.

24. A ki megrabolja atyját és anyját és azt mondja: nincs bűn, társa ő a rontó embernek. 25. A telhetetlen lelkű viszályt gerjeszt, de a ki az Örökkévalóban bízik, bőségben részesül. 26. A ki önszívében bízik, az balga, de a ki bölcsességben jár, az megmenekszik. 27. A ki szegénynek ad, annál nincs hiány, de a ki elfordítja szemeit, annak bő átok jut. 28. Mikor felülkerekednek a gonoszok, elrejtőzik az ember, de mikor elvesznek, megsokasodnak az igazak.