1 Ábrahámpedig ismét vettmagának feleséget, kinek neve Keturá volt. 2 És az szülé néki Zimránt, Joksánt, Médánt, Midiánt, Isbákot és Suahot. 3 Joksán pedig nemzé Sébát, és Dédánt. Dédánnak pedig fiai valának: Assurim, Letúsim és Leummim. 4 S Midiánnak fiai: Éfah, Éfer, Hánok, Abida és Eldáa: Mindezek Keturának fiai. 5 Valamije pedig Ábrahámnak vala, mindazt Izsáknak adta. 6 Az ágyasok fiainak pedig, akik Ábraháméi voltak, ada Ábrahám ajándékokat, és elküldé azokat az ő fia mellől, Izsák mellőlmég éltében napkelet felé, napkeleti tartományba. 7 S ezek Ábrahám élete esztendeinek napjai, melyeket élt: százhetvenöt esztendő. 8 És kilehelé lelkét és meghala Ábrahám, jó vénségben, öregen és betelve az élettel, és temetteték az ő népéhez. 9 És eltemeték őt Izsák és Izmáel az ő fiai a Makpelá barlangjában, Efronnak, a hitteus Cohár fiának mezejében, amely Mamré átellenében van. 10 Abban a mezőben, amelyet Ábrahám a Hét fiaitól vett: ott temettetett el Ábrahám és az ő felesége, Sára. 11 Lőn pedig Ábrahám halála után, megáldá Isten az ő fiát, Izsákot; Izsák pedig lakozék a Lahai-Rói forrásánál. 12 Ezek pedig Ábrahám fiának, Izmáelnek nemzetségei, akit az egyiptombeli Hágár, a Sára szolgálója szült Ábrahámnak. 13 Ezek az Izmáel fiainak nevei, nevük s nemzetségük szerint: Izmáelnek elsőszülötte Nebájót, azután Kédar, Adbeél és Mibszám. 14 ÉsMisma, Dúmah ésMassza. 15 Hadar, Téma, Jetúr, Náfis és Kedma. 16 Ezek az Izmáel fiai, és ezek azoknak nevei udvaraikban, falvaikban; tizenkét fejedelem az ő nemzetségük szerint. 17 Ezek pedig az Izmáel életének esztendei: százharminckét esztendő. És kilehelé lelkét és meghala, és temetteték az ő népéhez. 18 Lakoztak pedig Havilától Súrig, amely Egyiptom átellenében van, amerre Asszíriába mennek. Minden atyjafiával szemben esett az ő lakása. 19 Ezek pedig Izsáknak az Ábrahámfiának nemzetségei: Ábrahám nemzé Izsákot. 20 Izsák pedig negyvenesztendős volt, amikor feleségül vette Rebekát, a Szíriából való Betuélnek leányát, Mezopotámiából, a Szíriából való Lábánnak húgát.

21 És könyörgött Izsák az Úrnak az ő feleségéért, mivelhogy meddő volt, és az Úr meghallgatta őt: és teherbe esett Rebeka, az ő felesége. 22 Tusakodnak vala pedig a fiak az ő méhében. Akkor monda: Ha így van, miért fogantam én? Elméne azért, hogy megkérdezze az Urat. 23 És monda az Úr őnéki: Két nemzetség van a teméhedben; és két nép válik ki a te bensődből, egyik nép a másik népnél erősebb lesz, és a nagyobbik szolgál a kisebbiknek. 24 És betelének az ő szülésének napjai, és ímé iker volt az ő méhében. 25 És kijöve az első; vereses volt, mindenestől szőrös, mint egy lazsnak; azért nevezék nevét Ézsaúnak. 26 Azután kijöve az ő atyjafia, kezével Ézsaú sarkába fogódzva; azért nevezék nevét Jákóbnak. Izsák pedig hatvanesztendős volt, amikor ezek születének. 27 És felnevekedének a gyermekek, és Ézsaú vadászathoz értő mezei ember volt; Jákób pedig szelíd ember, sátorban lakozó. 28 Szereti vala azért Izsák Ézsaút, mert szája íze szerint vala a vad; Rebeka pedig szereti vala Jákóbot. 29 Jákób egyszer valami főzeléket főze, és Ézsaú megjövén elfáradva a mezőről, 30 Monda Ézsaú Jákóbnak: Engedd, hogy ehessema veres ételből,mert fáradt vagyok. Ezért nevezék nevét Edómnak. 31 Jákób pedig monda: Add el hát nékem azonnal a te elsőszülöttségedet. 32 És monda Ézsaú: Ímé, én halni járok, mire való hát nékem az én elsőszülöttségem? 33 És monda Jákób: Esküdjél meg hát nékem azonnal, és megesküvék néki, és eladá az ő elsőszülöttségét Jákóbnak. 34 S akkor Jákób ada Ézsaúnak kenyeret, és főtt lencsét, és evett és ivott, és felkelt és elméne. Így vetette meg Ézsaú az elsőszülöttséget.