1 Az Úr pedig monda Mózesnek: Majd meglátod mit cselekszem a fáraóval; mert hatalmas kéz miatt kell őket elbocsátani és hatalmas kéz miatt űzi el őket az ő földjéről. 2 Az Isten pedig szóla Mózeshez és monda néki: Én vagyok az Úr. 3 Ábrahámnak, Izsáknak és Jákóbnak úgy jelentem meg mint Mindenható Isten, de azon a néven, hogy az Úr, nem voltam előttük ismeretes. 4 Szövetséget is kötöttem velük, hogy nékik adom a Kánaán földjét, az ő tartózkodásuk földjét, amelyen tartózkodjanak. 5 Fohászkodását is meghallottam az Izrael fiainak amiatt, hogy az egyiptombeliek szolgálatra szorítják őket, megemlékeztem az én szövetségemről. 6 Azért mondd meg az Izrael fiainak: Én vagyok az Úr, és kiviszlek titeket Egyiptom nehéz munkái alól, és megszabadítlak titeket az ő szolgálatuktól, és megmentlek titeket kinyújtott karral és nagy büntető ítéletek által. 7 És népemmé fogadlak titeket s Istenetekké lészek néktek és megtudjátok, hogy én vagyok az Úr, a ti Istenetek, aki kihoztalak titeket Egyiptom nehéz munkái alól. 8 És beviszlek titeket a földre, amely felől esküre emeltem fel kezemet, hogy Ábrahámnak, Izsáknak és Jákóbnak adom azt, és néktek adom azt örökségül, én az Úr. 9 Ekképpen szóla Mózes az Izrael fiaihoz; de nem hallgatának Mózesre az elgyötört lelkük és a kemény szolgálatuk miatt. 10 Az Úr pedig szóla Mózeshez mondván: 11 Eredj be, szólj a fáraónak, Egyiptom királyának, hogy bocsássa el Izrael fiait az ő földjéről. 12 Mózes pedig szóla az Úr előtt, mondván: Ímé Izrael fiai nem hallgatnak reám, hogy hallgatna hát reám a fáraó, holott én nehéz ajkú vagyok? 13 És szóla az Úr Mózeshez és Áronhoz és rendelé őket Izrael fiaihoz és a fáraóhoz, Egyiptom királyához, hogy hozzák ki az Izrael fiait Egyiptom földjéről. 14 Ezek atyáik háza népének fejei: Rúbennek, Izrael elsőszülöttének fiai: Hanók, Pallu, Hecrón és Karmi. Ezek a Rúben nemzetségei. 15 Simeon fiai pedig: Jemúél, Jámin, Óhad, Jákin, Cohar és Saul, a kánaánbeli asszony fiai. Ezek a Simeon nemzetségei.

16 Ezek a Lévi fiainak nevei az ő születésük szerint: Gersón, Kehát és Merári. Lévi életének esztendei pedig: százharminchét esztendő. 17 Gersón fiai: Libni, Simhi, az ő nemzetségeik szerint. 18 Kehát fiai pedig: Amrám, Jichár, Hebrón és Huzziél. Kehát életének esztendei: százharminchárom esztendő. 19 Merári fiai pedig: Mahli és Músi. Ezek a Lévi nemzetségei az ő születésük szerint. 20 Amrám pedig feleségül vevé magának Jókébedet, atyjának húgát, s ez szülé néki Áront és Mózest. Amrám életének esztendei százharminchét esztendő. 21 Jichár fiai pedig: Kórá, Nefeg és Zikri. 22 Huzziél fiai pedig: Misáél, Elcáfán és Szitri. 23 Áron pedig feleségül vevé magának Elisebát, Aminádáb leányát, Nahsón húgát, s ez szülé néki Nádábot, Abíhut, Eleázárt és Itámárt. 24 Kóráh fiai pedig: Asszir, Elkáná és Abiászáf. Ezek a Kóráh nemzetségei. 25 Eleázár pedig az Áron fia, a Putiél leányai közül vett magának feleséget, s ez szülé néki Fineást. Ezek a Léviták atyáinak fejei az ő nemzetségeik szerint. 26 Ez Áron és Mózes, akiknek mondá az Úr: Hozzátok ki az Izrael fiait Egyiptom földjéről, az ő seregeik szerint. 27 Ők azok, akik szóltak a fáraónak, Egyiptom királyának, hogy kihozhassák az Izrael fiait Egyiptomból. Ez Mózes és Áron. 28 És lőn, amikor szóla az Úr Mózesnek Egyiptom földjén. 29 Így szóla az Úr Mózesnek,mondván: Én vagyok az Úr, mondd el a fáraónak Egyiptom királyának mindazt, amit én szólok néked. 30 Mózes pedig monda az Úr előtt: Ímé én nehéz ajakú vagyok, hogy hallgatna reám a fáraó?