1 Annak utána pedig elmenének Mózes és Áron és monDának a fáraónak: Ezt mondá az Úr, Izraelnek Istene: Bocsásd el az én népemet, hogy ünnepet üljenek nékem a pusztában. 2 A fáraó pedig mondá: Kicsoda az Úr, hogy szavára hallgassak és elbocsássam Izraelt? Nem ismerem az Urat, és nem is bocsátom el Izraelt. 3 Ők pedig mondák: A héberek Istene megjelent nékünk; hadd menjünk hát háromnapi útra a pusztába, hogy áldozzunk az Úrnak, ami Istenünknek, hogy meg ne verjen minket döghalállal vagy fegyverrel. 4 Egyiptom királya pedig monda nékik: Mózes és Áron!Miért vonjátok el a népet az ő munkáitól?Menjetek dolgotokra. 5 Ezt is mondja vala a fáraó: Ímé a föld népe most sok, és ti elhagyatjátok velük az ő munkáikat. 6 Parancsolá azért a fáraó azon a napon a nép sarcoltatóinak és felvigyázóinak, mondván: 7 Ne adjatok többé polyvát a népnek a téglavetéshez mint ennekelőtte; hadd menjenek el ők maguk és szedjenek maguknak polyvát. 8 De a tégla számát, amennyit ennekelőtte csináltak, vessétek ki rájuk; azt le ne szállítsátok, mert restek ők és azért kiáltoznak, mondván: Menjünk el, áldozzunk a mi Istenünknek. 9 Nehezíttessék meg a szolgálat ezeken az embereken, hogy azzal legyen dolguk és ne hajtsanak hazug szóra. 10 Kimentek azért a nép sarcoltatói és felvigyázói, és ezt mondták a népnek: Ezt mondja a fáraó: Nem adok néktek polyvát. 11 Menjetek magatok, szedjetek magatoknak polyvát onnan, ahol találtok; mert semmi sem szállíttatik le szolgálatotokból. 12 És elszélede a nép egész Egyiptom földjén, hogy tarlót szedjen polyva helyett. 13 A sarcoltatók pedig szorítják vala, mondván: Végezzétek el munkátokat, napjában a napi munkát, mint akkor, amikor polyva volt. 14 És verettetének az Izrael fiai közül való felvigyázók, akiket a fáraó sarcoltatói rendeltek föléjük, mondván: Miért nem végeztétek el a rátok vetett téglaszámot sem tegnap sem ma úgy, mint ezelőtt? 15 És elmenének az Izrael fiai közül való felvigyázók és kiáltának a fáraóhoz, mondván: Miért cselekszel így a te szolgáiddal?

16 Polyvát nem adnak a te szolgáidnak és azt mondják nékünk: Csináljatok téglát! És ímé a te szolgáid verettetnek, a te néped pedig vétkezik. 17 Az pedig monda: Restek vagytok, restek, azért mondjátok: Menjünk el, áldozzunk az Úrnak! 18 Most pedig menjetek, dolgozzatok, polyvát ugyan nem adnak néktek, de a rátok vetett téglaszámot be kell adnotok. 19 Akkor látják vala Izrael fiainak felvigyázói, hogy bajban vannak,mivel azt kell mondaniuk: a téglaszámot le ne szállítsátok; napjában a napi munka meglegyen. 20 És mikor kijövének a fáraótól, szembe találkozának Mózessel és Áronnal. 21 S mondának nékik: Lásson meg titeket az Úr és ítéljen meg, kik rossz hírbe kevertetek minket a fáraó előtt és az ő szolgái előtt, fegyvert adván azok kezébe, hogy megöljenek minket. 22 És visszaméne Mózes az Úrhoz és monda: Uram, miért engedsz rosszul bánni e néppel! Miért küldtél engem ide? 23 Mert attól fogva, hogy bemenék a fáraóhoz, hogy a Te nevedben szóljak, rosszabbul bánik e néppel; megszabadítani pedig nem szabadítád meg a Te népedet.