1 Amint azért megtudta az Úr, hogy a farizeusok meghallották, hogy Jézus több tanítványt szerez és keresztel, mint János, 2 Jóllehet Jézus maga nem keresztelt, hanem a tanítványai, 3 Elhagyta Júdeát és elment ismét Galileába. 4 Samarián kellett pedig általmennie. 5 Megy vala azért Samariának Sikár nevű városába, annak a teleknek közelébe, amelyet Jákób adott az ő fiának, Józsefnek. 6 Ott vala pedig a Jákób forrása. Jézus azért, az utazástól elfáradva, azonmód leült a forráshoz. Mintegy hat óra vala. 7 Jöve egy samariabeli asszony vizet meríteni; monda néki Jézus: Adj innom! 8 Az Ő tanítványai ugyanis elmentek a városba, hogy ennivalót vegyenek. 9 Monda azért néki a samariai asszony: Hogy kérhetsz inni zsidó létedre éntőlem, aki samariai asszony vagyok?! Mert a zsidók nem barátkoznak a samariaiakkal. 10 Felele Jézus és monda néki: Ha ismernéd az Isten ajándékát, és hogy ki az, aki ezt mondja néked: Adj innom! te kérted volna Őt, és adott volna néked élő vizet. 11 Monda néki az asszony: Uram, nincs mivel merítened, és a kút mély: hol vennéd hát az élő vizet? 12 Avagy nagyobb vagy-é Te a mi atyánknál, Jákóbnál, aki nékünk adta ezt a kutat, és ebből ivott ő is, a fiai is és jószága is? 13 Felele Jézus és monda néki: Mindaz, aki ebből a vízből iszik, ismét megszomjazik: 14 Valaki pedig abból a vízből iszik, amelyet én adok néki, soha örökké meg nem szomjúhozik; hanem az a víz, amelyet én adok néki, örök életre buzgó víznek kútfeje lesz őbenne. 15 Monda néki az asszony: Uram, add nékem azt a vizet, hogy meg ne szomjúhozzam, és ne jöjjek ide meríteni! 16 Monda néki Jézus: Menj el, hívd a férjedet, és jöjj ide! 17 Felele az asszony és monda: Nincs férjem. Monda néki Jézus: Jól mondád, hogy: Nincs férjem; 18 Mert öt férjed volt, és a mostani nem férjed: ezt igazán mondtad. 19 Monda néki az asszony: Uram, látom, hogy Te próféta vagy. 20 A mi atyáink ezen a hegyen imádkoztak; és ti azt mondjátok, hogy Jeruzsálemben van az a hely, ahol imádkozni kell.

21 Monda néki Jézus: Asszony, hidd el nékem, hogy eljön az óra, amikor sem nem ezen a hegyen, sem nem Jeruzsálemben imádjátok az Atyát. 22 Ti azt imádjátok, amit nem ismertek; mi azt imádjuk, amit ismerünk: mert az üdvösség a zsidók közül támadt. 23 De eljön az óra, és az most vagyon, amikor az igazi imádók szellemben és igazságban imádják az Atyát: mert az Atya is ilyeneket keres az Ő imádóiul. 24 Az Isten szellem: és akik Őt imádják, szükség, hogy szellemben és igazságban imádják. 25 Monda néki az asszony: Tudom, hogy Messiás jön, aki Krisztusnak neveztetik; mikor Ő eljön, megjelent nékünk mindent. 26 Monda néki Jézus: Én vagyok az, aki veled beszélek. 27 Eközben megjöttek az Ő tanítványai; és csodálkozának, hogy asszonnyal beszélt; mindazáltal egyik sem mondá: Mit keresel? vagy: Mit beszélsz vele? 28 Otthagyá azért az asszony a vedrét, és elméne a városba, és monda az embereknek: 29 Jertek, lássatok egy embert, aki megmonda nékem mindent, amit cselekedtem. Nem ez-é a Krisztus? 30 Kimenének azért a városból, és hozzá menének. 31 Aközben pedig kérék Őt a tanítványok, mondván: Mester, egyél! 32 Ő pedig monda nékik: Van nékem eledelem, amit egyem, amit ti nem tudtok. 33 Mondának azért a tanítványok egymásnak: Hozott-é néki valaki enni? 34 Monda nékik Jézus: Az én eledelem az, hogy annak akaratját cselekedjem, aki elküldött engem, és az Ő dolgát elvégezzem. 35 Ti nem azt mondjátok-é, hogy még négy hónap és eljön az aratás? Ímé, mondom néktek: Emeljétek fel szemeiteket, és lássátok meg a tájékokat, hogy már fehérek az aratásra. 36 És aki arat, jutalmat nyer, és az örök életre gyümölcsöt gyűjt; hogy mind a vető, mind az arató együtt örvendezzen. 37 Mert ebben az a mondás igaz, hogy más a vető, más az arató. 38 Én annak az aratására küldtelek titeket, amit nem ti munkáltatok; mások munkálták, és ti a mások munkájába állottatok. 39 Abból a városból pedig sokan hittek Őbenne a samaritánusok közül annak az asszonynak beszédéért, aki bizonyságot tett, hogy: Mindent megmondott nékem, amit cselekedtem. 40 Amint azért odamentek hozzá a samaritánusok, kérték Őt, hogy maradjon náluk; és ott maradt két napig. 41 És sokkal többen hittek az Ő beszédéért,