1 Amint mármost az Úr megtudta, hogy a farizeusok azt hallották, Jézus több tanítványt szerez és keresztel, mint János 2 (bár Jézus maga nem keresztelt, csak tanítványai); 3 elhagyta Júdeát, és ismét Galileába ment. 4 Keresztül kellett mennie Samárián. 5 Samáriának egy Sikár nevű városába érkezett tehát, közel ahhoz a telekhez, melyet Jákób adott fiának, Józsefnek. 6 Ott volt pedig a Jákób kútja; Jézus tehát elfáradva az utazástól, azon mód leült a kút mellé. Hat óra volt körülbelül. 7 Jött egy asszony Samáriából vizet meríteni. Azt mondta neki Jézus: Adj innom. 8 Tanítványai ugyanis elmentek a városba, hogy ennivalót vegyenek. 9 Azt mondta neki erre a samáriai asszony: Hogy kérsz te zsidó létedre tőlem inni, ki samáriai asszony vagyok? Zsidók ugyanis nem érintkeznek samáriaiakkal. 10 Felelt Jézus és azt mondta neki: Ha tudnád, mi az Isten ajándéka, és ki az, aki azt mondta neked: Adj innom, te kértél volna tőle, és ő adott volna neked élő vizet. 11 Azt mondta neki az asszony: Uram, nincs is mivel merítened, és a kút mély; honnét veszed hát az élő vizet? 12 Talán te nagyobb vagy Jákób atyánknál, aki nekünk ezt a kutat adta, és ebből ivott ő maga, és fiai, és jószágai? 13 Felelt Jézus, és azt mondta neki: Mindenki, aki ebből a vízből iszik, ismét megszomjúhozik; 14 de aki abból a vízből iszik, amit én adok neki, soha meg nem szomjúhozik; hanem az a víz, amit én adok neki, buzgó víz forrásává lesz benne, örök életre. 15 Azt mondta neki az asszony: Uram, add nekem azt a vizet, hogy ne szomjazzam, és ne jöjjek ide meríteni. 16 Azt mondta neki Jézus: Eredj, hívd a férjedet, és jöjj ide. 17 Felelt az asszony, és azt mondta: Nincs férjem. Azt mondta neki Jézus: Jól mondtad, hogy nincs férjed, 18 mert öt férjed volt; és aki most van, az nem férjed; ezt igazán mondtad. 19 Azt mondta neki az asszony: Uram, látom, hogy próféta vagy te. 20 A mi atyáink ezen a hegyen imádták; és ti azt mondjátok, hogy Jeruzsálemben van az a hely, ahol imádni kell; 21 azt mondta neki Jézus: Asszony, hidd el nekem, hogy jön idő, mikor sem nem ezen a hegyen, sem nem Jeruzsálemben imádjátok az Atyát.

22 Ti nem tudjátok, mit imádtok; mi tudjuk, mit imádunk; mert az üdvösség a zsidók közül van. 23 De jön idő, és az most van, mikor az igazi imádók szellemben és igazságban imádják az Atyát; mert az Atya is ilyeneknek akarja azokat, akik őt imádják. 24 Szellem az Isten; és akik őt imádják, szellemben és igazságban kell imádniuk. 25 Azt mondta neki az asszony: Tudom, hogy jön Messiás (azaz Krisztus); mikor az eljön, mindent megmond nekünk. 26 Azt mondta neki Jézus: Én vagyok az, aki veled beszélek. 27 És éppen ekkor jöttek meg tanítványai, és csodálkoztak, hogy asszonnyal beszélt; de senki sem mondta: Mit akarsz; vagy: Mit beszélsz vele? 28 Az asszony erre otthagyta vedrét és elment a városba, és azt mondta az embereknek: 29 Jertek, lássatok egy embert, aki nekem mindent megmondott, amit cselekedtem; talán ez a Krisztus? 30 Erre jöttek ki a városból, és mentek hozzá. 31 Eközben kérték őt a tanítványok, mondván: Rabbi, egyél! 32 Ő pedig azt mondta nekik: Van nekem eledelem, hogy egyem, amit ti nem tudtok. 33 Azt mondták erre a tanítványok egymásnak: Talán valaki hozott neki enni? 34 Azt mondta nekik Jézus: Az én eledelem az, hogy cselekedjem annak akaratát, aki küldött, és munkáját bevégezzem. 35 Ugye ti azt mondjátok, hogy még négy hónap, és jön az aratás? Íme, mondom nektek, emeljétek fel szemeiteket, és nézzétek meg a földeket, hogy már fehérek az aratásra. 36 És aki arat, jutalmat vesz, és gyümölcsöt gyűjt az örök életre; hogy mind a vető, mindaz arató együtt örüljön. 37 Mert ebben az a szó az igazi, hogy más a vető, más az arató. 38 Én aratni küldtelek titeket, amit nem ti munkáltatok; mások munkálták, és ti azok munkáiba léptetek. 39 Abból a városból pedig sokan hittek benne a samaritánusok közül annak az asszonynak a beszédére, aki bizonyságot tett: Mindent megmondott nekem, amit cselekedtem. 40 Amint tehát odaértek hozzá a samaritánusok, kérték őt, hogy maradjon náluk; és ott maradt két napig. 41 És még többen hittek az ő beszédére, és az asszonynak azt mondták: 42 Már nem a te beszédedre hiszünk; mert magunk hallottuk, és tudjuk, hogy ez valóban a világ megváltója, a Krisztus.